Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP):
1474 Mindezek alapján teljes egészében akkor biztosítható a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli hatékony intézé se, ha a békéltető testületek nem a gazdasági kamarák mellett működnek. Természetesen ez a kérdés már a fogyasztóvédelmi törvény tervezetének korábbi vitájában is felmerült. Akkor azonban a jogalkotók úgy gondolták, hogy a célszerűség alapján jó megoldás a kamarák mellé történő telepítés. Az eltelt évek viszont ezt nem igazolták jó megoldásként. Megoldást nyújthatna, ha a békéltető testületek a közigazgatási hivatalok vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek mellé lennének telepítve, vagy akár a fogyasztóvéde lmi civil szervezetek látnák el ezt a feladatot. A fogyasztóvédelem jövője, ezen belül a fogyasztók helyzetének javítása és az Európai Unióhoz való csatlakozás megkívánja, hogy az elkövetkezendő években a fogyasztóvédelmi politika a kormány politikájának t ovábbi, fokozódóan fontos eleme legyen, és a fogyasztóvédelem fejlődése az ország gazdasági és társadalmi fejlődésével összhangban alakuljon. A 20032006 közötti fogyasztóvédelmi koncepciót illetően az alábbi gondolatokat kívánom elmondani. Egyrészt meg ke ll állapítanunk, hogy Magyarország gazdasági életében jelentős fejlődés következett be az elmúlt években, hasonló fejlődés a fogyasztók védelme területén viszont nem volt tapasztalható. A piaci viszonyok rövid időn belül történt dinamikus változásaihoz a f ogyasztók többsége még nem vagy csak igen nehezen tud alkalmazkodni. Másrészt, ha a kormányzat elismeri, hogy a fogyasztók a gazdaság kulcsszereplői, aktív részvételük nélkül a piac működése nem lehet sikeres. Kétségtelen, hogy a fogyasztók vannak gyengébb pozícióban, ezért fokozott védelmet igényelnek. Mindez a gazdaság szempontjából is igen fontos, hiszen a fogyasztók bizalmának megteremtése és fenntartása, ezáltal piaci aktivitásuk erősödése növeli a gazdaság versenyképességét. Harmadrészt, az elmúlt éve k fogyasztóvédelmi politikája alapján, elsősorban a kilencvenes évek közepétől intézkedések történtek annak érdekében, hogy az előbbiekben részletezett célok mielőbb megvalósuljanak. A fogyasztóvédelmi jogalkotás, élén a fogyasztóvédelmi törvénnyel, a fogy asztóvédelem intézményi rendszerének fejlődése, a civil fogyasztóvédelem erősítését eredményező állami támogatás az első lépések voltak a fogyasztók érdekeinek védelmében. A kormányzatnak minden fogyasztó számára biztosítania kell az egészséghez, a biztons ághoz, a gazdasági érdekei védelméhez, a károk megtérítéséhez, a tájékoztatáshoz és az oktatáshoz, a képviselethez és a meghallgatáshoz, a választáshoz és az egészséges környezethez való fogyasztói alapjogokat. A kormány a 20032006. évekre szóló középtávú fogyasztóvédelmi program eredményeként el kell hogy érje, hogy a fogyasztók alapvető jogainak kiteljesedésével biztosítsa a fogyasztói érdekek védelmének magasabb szintű, erőteljesebb érvényesítését, ezen belül is a magas szintű egészségvédelemhez és a bi ztonsághoz fűződő érdekek fokozottabb érvényesülését, valamint a fogyasztók gazdasági érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását. A következő évekre szóló fogyasztóvédelmi program fő céljait már most meg kell fogalmaznunk, és ezt ebben a törvénymódosítás ban is szeretnénk látni; egyrészt biztonságos termékek és szolgáltatások forgalmazásával biztosítani a fogyasztók magas szintű egészségvédelmét és biztonságát. Ennek érdekében olyan állami intézményrendszert kívánatos létrehozni és működtetni, amelyben a k özponti piacfelügyeleti hatóság irányítása mellett a fogyasztóvédelmi hatóságok egymással összhangban tevékenykednek, és gyorsan, egyben hatékonyan reagálni tudnak a problémák elhárítása érdekében. A kormány a fogyasztói érdekek fokozott védelmére hatékony fogyasztóvédelmi intézményrendszert kell hogy működtessen az állami, az önkormányzati és a társadalmi érdekképviseleti szervezetek összehangolt részvételével, célszerűbb feladatmegosztásával és a működésükhöz szükséges anyagi források normatív és pályáza ti formában történő folyamatos biztosításával.
