Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Merre tart Magyarország?" című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABÓ LAJOS (MSZP):
1073 Mindez akkor lehetséges, ha hazánkban a gazdasági háttér stabil és kiszámítható. Ezért a Medgyessykormány arra törekszik, hogy a kis- és középvállalkozások számára nyújtandó állami programok átláthatóak és eredményorientáltak legyenek. Csak így érhetjük el azt az elsődleges célt, hogy ezen vállalkozások tisztességes, átlátható versenykeretek között kapjanak esélyt a felzárkózásra , illetve egyenjogúságra, egyenrangúságra a nagyvállalatokkal szemben. A kormány által most bevezetett és elindított programok kiemelt célként kezelik a kis- és középvállalkozások terheinek mérséklését, illetve adminisztrációs kötelezettségeik ésszerűsítés ét, egyszerűsítését. Ennek alkalmazott eszközei az adóterhelés csökkentése, az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetése, illetve az adómentes fejlesztési tartalék bevezetése. A 2003. évben hatályba lépő egyszerűsített vállalkozói adó a legfeljebb 15 millió forintos éves bruttó bevétellel rendelkező egyéni és társas vállalkozásokat érinti. Az eva az egyéni vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, az osztalékalap után fizetendő adót, valamint a cégautóadót és az általános forgalmi adót. A társas vállalkozások az eva megfizetésével mentesülnek a társasági adóval, az osztalék utáni személyi jövedelemadóval, a cégautóadóval, valamint az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeik alól. Mindezek mellett b ővítjük a vállalkozásfejlesztési forrásokat is. Az uniós felkészülést segíti a kisvállalkozói célelőirányzat, melynek célja a versenyképesség fokozása a vállalkozások felzárkóztatása érdekében. A gazdaságfejlesztési előirányzat pályázatai a beruházások élé nkítését segítik elő. A regionális célelőirányzat pedig a területi és technológiai differenciák kiegyenlítését szolgálja. Az előre megtervezett hatásosság elérése érdekében célzott programokat kívánunk alkalmazni, ú gymint a mikrohitelprogram, a garanciaprogram, a kamattámogatás, a Széchenyikártya. Ez utóbbi kiváló lehetőséget ad a kis- és középvállalatok tőkepótlására és folyamatos fejlődésük biztosítására. A kisvállalkozások által igényelhető Széchenyikártya jelen leg 500 ezer, illetve 1 millió forintos hitelkeretet biztosít tulajdonosának; a hitel összegének emeléséről az első évi tapasztalatok alapján fogunk dönteni. (A jegyzői székben Herényi Károlyt Németh Zsolt váltja fel.) Az európai uniós tagfelvételünk új kö vetelményeket támaszt, többek között a kis- és középvállalkozásokkal szemben, ahogy a képviselőtársaim ezt többször megjegyezték már itt a mai napon. Ahhoz, hogy tagfelvételünk idejére versenyképes, megerősödött vállalkozási szektor alakuljon ki, fontos má r most megismerni az uniós követelményrendszert, illetve az egyéb jogharmonizációs követelményeket. (13.00) Ezt olyan ingyenesen elérhető tájékoztató füzetek segítik, mint például: Az Európai Unió címszavakban, iránytű kis- és közepes vállalkozásoknak című tájékoztató füzet, a Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis- és középvállalkozóknak című kézikönyv, vagy egységes oktatási csomag elnevezéssel a kamarákkal, érdekképviseletekkel és szakszövetségekkel együtt kidolgozásra került a vállalkozási szféra uniós csatlakozását segítő oktatási tematika. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Végezetül hadd hangsúlyozzam azt, hogy 2001ben több mint 1 millió 120 ezer vállalkozást regisztráltak Magyarországon. A működő vállalkozá sok száma is több volt mint 840 ezer, közülük 809 ezer mikro, 25 ezer kis- és közel 5 ezer közepes vállalkozás volt. Ezért bátran állíthatjuk, hogy e vállalkozói kör kell hogy legyen a gazdasági fejlődés motorja Magyarországon. Az Unió átlagában ezen váll alkozások termelik meg a helyi nemzeti össztermék közel felét, a foglalkoztatásban pedig kétharmados részarányt képviselnek. Így kiemelten fontos, hogy a ma még tőke- és forráshiánnyal küzdő szektor mihamarabb a piaci verseny meghatározó tagjává tudjon vál ni. Így a hazai kis- és középvállalkozói kört segíteni kell abban, hogy képes legyen beszállítóként tevékenykedni, és egyre inkább az lesz a cél, hogy túlnőjék ezt a szerepkört, és ne csupán a
