Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Merre tart Magyarország?" című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
1061 Tisztelt Ház! A kiszámíthatósággal és a nyugalommal ellentétben el tudom mondani, hogy az Oktatási Minisztériumban az elmúlt négy hónapban több mint húsz főosztályvezetőt és helyettest bocsátottak el. Mindannyian emlékeznek, azt hiszem, az oktatási jogok miniszteri biztosának Canossajárására, akit Magyar Bálint először felmentett, majd az országos felháborodás hatására nemrégiben újra kinevezett. Min dezek után azt hiszem, meglehetősen cinikus az a nyilatkozat, amelyet augusztusban Medgyessy Péter miniszterelnök tett a Népszabadságban. A következő mondja: "Mi úgy ítéltük meg, hogy a helyettes államtitkári tisztségig tart a váltás, mert az még egyértelm űen politikai bizalmon alapuló pozíció. Ugyanakkor nem tudnak nekem mutatni főosztályvezetőket vagy velük azonos szintű vezetőket, akiket politikai okok miatt cseréltünk volna le." Ezt nyilatkozta Medgyessy Péter, amikor csak az oktatási tárcánál húsz főos ztályvezetőt vagy főosztályvezetőhelyettest bocsátottak el politikai okok miatt; amit egyébként Magyar Bálint nem is tagadott, hiszen azt mondta, hogy új oktatáspolitikához új emberekre van szükség. Azt hiszem, hogy az ország jövője szempontjából nem jó, sőt kimondottan rossz, ha a miniszterelnöke valótlanságokat állít. Lehetséges, hogy Medgyessy Péter nem tudja, mi folyik a kormányában - ez sem helyénvaló. De ha tudja és tudatosan állít valótlanságokat, azt gondolom, hogy ez Magyarország szempontjából hos szú távon még szomorúbb. Mindenképpen kiszámíthatóságra és nyugalomra van szükség az oktatásban, és arra is nagyon nagy szükség van, hogy azok az elképzelések, amelyeket megfogalmaznak a kormány oktatáspolitikusai, összhangban legyenek a valósággal, ne úgy , mint Medgyessy Péter előbb idézett kijelentése. Vegyük sorra ebből a szempontból a legfontosabb célkitűzéseket! Esélyegyenlőségről beszélünk nagyon sokat. Valóban igaz az, hogy minden nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon az iskolák között i esélyegyenlőtlenség hihetetlen mértékű, a gyermek sorsa már akkor eldől, amikor édesanyja, édesapja kézenfogja és beíratja őt valamelyik általános iskola első osztályába. Nagyon nagy különbségek vannak az iskolák között, és ez nincs így jól. Éppen ezért nem lehet úgy esélyegyenlőségről beszélni, ha ennek a kormánynak az egyik első intézkedése a kerettantervek eltörlése. A kerettanterv azt a célt szolgálta, hogy az iskolák közötti különbséget megpróbálja szűkíteni, azonos tudással végezzék el az iskolát a gyermekek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kerettanterv kötelező jellegét eltörölték, semmi esély nincs arra, hogy az iskolák közötti különbség csökkenni fog az elkövetkező időkben. Kiüresítették az elmúlt időszakban elindult értékelési és mérési programokat , és ezáltal megfosztották az iskolákat, önkormányzatokat, szülőket attól, hogy valós képet kapjanak arról, hogy hogyan is áll a gyermek, hogyan is állnak a tanulmányok az általános iskolákban és a középiskolákban. Ezt szintén nagyon nagy problémának tarto m. Annak ellenére, hogy a Fidesz, az MDF és az MSZP között egyetértés van abban, hogy a nyolcosztályos iskolarendszert meg kell tartani, meg kell erősíteni, az SZDSZes Magyar Bálint az oktatási miniszter ma Magyarországon, akinek a magyar iskolaszerkezetr ől gyökeresen más elképzelései vannak. Újra elkezdődött az iskolaszerkezeti vita Magyarországon, az SZDSZ a 6+6os szerkezetet preferálja. Ez nem jó. Ennek folyománya, hogy átalakították már megint a felvételi rendszert, ami meglehetősen sok problémát fog okozni a közeljövőben. Életveszélyes ez a folyamat is. (12.00) El kell mondjam, hogy nagyon nagy gondot jelent, nagyon nagy problémának látom, hogy Magyar Bálint folyamatosan, most már napok óta - a tegnapi Népszabadságban ismét olvasható volt - lándzsá t tör amellett, hogy a magyar felsőoktatásban részt vevő tanulók, hallgatók számát csökkenteni kell. Nagyon nagy gond. Ha megnézzük nemzetközi összehasonlításban az adatokat, a magyarországi adatokat összevetjük az európai adatokkal, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még mindig kevesebben szereznek felsőfokú végzettséget, mint ahányan az Európai Unió országaiban.
