Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A magyar függetlenség napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
104 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Képviselő úr, köszönöm a felszólalását. Kedves Képviselőtársaim! Most a képviselői felszó lalások következnek, az ajánlás szerinti 1010 perces időkeretben. Megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek. Írásban előre felszólalásra jelentkezett Szabó Zoltán képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. DR. S ZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hallgatva ezt a vitát, őszintén csodálkozom: az embernek az az érzése, hogy a magyar szabadság vagy a magyar függetlenség meggyaláztatik azáltal, hogy ezentúl nem emléknapja van, hanem nemze ti ünnepen emlékezhetünk meg róla. Meg kell vallanom, ezt a vehemenciát nem értem. Ami az elnevezést illeti, ezen természetesen lehet vitatkozni. Amikor Avarkeszi Dezső képviselőtársam megemlítette, hogy az alkotmányügyi bizottság július 4én vitatkozott e rről a törvényjavaslatról, akkor nekem valahogy nem az Erzsébet híd elzárása jutott eszembe július 4éről, hanem az amerikai Függetlenség Napja. Az Egyesült Államokban ezt úgy hívják, hogy Függetlenség Napja, és beleértik természetesen a szabadságukat is; ezen a napon ünneplik azt, hogy az amerikai polgárok szabaddá válhattak, mert megszabadultak a brit függőségtől, megszabadultak a brit gyarmatbirodalom igája alól. Ami Magyarországot illeti, én azt gondolom, hogy Magyarországon a szabadság és a függetlensé g nem esett egybe. Magyarország 1989. október 23a óta szabad ország. Azóta ebben az országban jogállami alkotmány van érvényben, azóta ebben az országban az emberi szabadságjogokat, a politikai szabadságjogokat tiszteletben kell tartani, azóta az embernek olyan jogai vannak, amelyeket bíróság előtt kikényszeríthet. Ez a szabadság vezetett oda, hogy 1990. március 25én és április 8án a szabad választáson a magyar nép kinyilváníthatta akaratát, és ennek a kinyilvánított akaratnak az eredménye volt az, hogy Magyarország felmondta a szovjet tömbhöz, a szovjet blokkhoz őt csatoló szerződéseket, a Varsói Szerződést, illetőleg a KGST létrehozására vonatkozó szerződést, kilépett ezekből a szerződésekből, és függetlenné vált. Ezt a függetlenséget ünnepeljük június 19én. Én úgy gondolom, hogy a magyar szabadság napját már október 23án megünnepelhettük. Mindazonáltal, ha az lenne a kompromisszum, hogy ezt ezentúl magyar szabadság és függetlenség napjának hívják, én ugyan nem tiltakoznék ellene, bár meg kell mondanom őszintén, nem szeretem a túlzottan terjengős és dagályos megfogalmazásokat. Én azt gondolom, hogy a magyar függetlenség napja az, ami hűen kifejezi azt, ami június 19én történt: a magyar nép szabad akaratából függetlenné vált, és ezt a függetlenségét érv ényesítette a megszálló szovjetekkel szemben. Salamon képviselőtársam azt mondta, hogy a 2001. évi XVII. törvényt azért szavaztuk meg egy esztendővel ezelőtt, mert nem tehettünk mást. Képviselő Úr! Ez nem így van, természetesen tehettünk volna mást: szavaz hattunk volna ellene. Azért szavaztuk meg, mert alapjában véve egyetértettünk vele. Akkor is voltak vele kapcsolatban aggályaink, és ezek az aggályok egyáltalán nem arról szóltak, amiről a képviselő úr beszélt, hogy tudniillik kellemetlenek lettek volna ne künk a preambulumban foglaltak. Szeretném megnyugtatni a képviselőtársamat, azt, amit a preambulumból idézett, a parlamentnek, a Háznak ezen az oldalán ülők is pontosan ugyanúgy gondolják, legfeljebb nem ilyen sommásan, legfeljebb nem ilyen árnyalatlanul. Mi a magunk részéről úgy gondoljuk, hogy történelmi folyamatok és helyzetek értékelésére nem törvények és törvények preambulumai valók, még akkor sem, ha alapjában véve egyetértünk azzal az értékeléssel, hogy 1945 - mindegy, hogy április 4én vagy nem ápri lis 4én, ugye, erről a dátumról is számtalan vita van , 1945. április 4én vége szakadt Magyarországon egy megszállásnak, és kezdődött egy másik megszállás. Mi a magunk részéről ezt egy darabig önként, aztán már kényszerből felszabadulásnak hívtuk, hisze n Magyarország tényleg felszabadult a német náci uralom
