Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A magyar függetlenség napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
101 Nagyon büszke vagyok arra, hogy minden fázisban részt vehettem, és hogy konszenzussal, tárgyalással sikerült megoldani a rendszerváltást . Óriási érték ez, óriási kincs, amiből táplálkozni kellene, amire építeni kellene a jövőben, hiszen kevés olyan ország van itt, Közép- és KeletEurópában, ahol ez így sikerült, és azt a konszenzusszellemet kellene tovább vinnünk, ami akkor kialakult. (16. 50) Magával a javaslattal kapcsolatban volna néhány kisebb javaslatom, már magával a címmel is, hogy a magyar függetlenség napjáról emlékezünk meg. Én azt hiszem, elég lenne, ha azt mondanánk, hogy: a függetlenség napja. Az Independence Dayhez nem teszik hozzá: of United States. Ugyanúgy ez a függetlenség a mi függetlenségünk, ez másra nem is érvényesíthető, nem is mondható ki. A preambulummal kapcsolatban két dolgot szeretnék megemlíteni: nagyon jó lenne, ha bekerülne a Magyar Köztársaság kikiáltásához, h ogy a Magyar Köztársaság október 23án történt kikiáltása. Ennek nagyon nagy jelentősége van: egyrészt október 23a valóban előkészítette a békés rendszerváltást, illetve akkor úgy gondoltuk, hogy fegyverrel tudjuk a szabadságunkat kivívni; a másik pedig a z a konszenzusszellem, ami létrejött, hiszen közösen, az akkori hatalom birtokosai és az ellenzék közös akarattal, együtt kiáltotta ki október 23án a köztársaságot. A másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy nem tartom szerencsésnek, hogy a preambulumba az euroatlanti integrációt behozzuk, hiszen ha valaki ezt elolvassa, akkor úgy tűnik, hogy végre elnyertük a szabadságunkat, kiléptünk a Varsói Szerződésből, aztán hopp, beléptünk egy másik integrációba. Ki tudja, hogy még milyen nagyobb integrációban fogun k részt venni; függetlenek vagyunk, szabadok vagyunk, magunk döntünk a sorsunkról, de ezt így nem tartom szerencsésnek összehozni, nem jó az olvasata. A másik pedig, hogy kicsit szikárabb szövegezést találnék szükségesnek az 1. §ban. Azt írja a javaslat, hogy “az Országgyűlés az ország függetlensége visszaszerzésének jelentőségét törvényben örökíti meg”. Én úgy gondolom, hogy az Országgyűlés semmilyen más függetlenséget, csak Magyarország függetlenségének a visszaszerzését örökíti meg, tehát elegendő lenne annyit írni, hogy az Országgyűlés a függetlenség visszaszerzésének jelentőségét törvényben örökíti meg. Nagyon szeretném, ha sikerülne azokat a feszültségeket, amelyek az eddigi felszólalásokban jelentkeztek, valahogy levezetni, és tényleg tegyük közös üg yünkké ezt. Ez egy nagyon nagy nap, nagyon fontos az életünkben, és nagyon fontos, hogy az utódaink emlékezzenek erre. Jó lenne, ha ez a törvény maradandó lenne, de ehhez az kellene, hogy közösen fogadjuk el, félretéve minden más szempontot és gondolatot. Inkább beszéljük ezt ki, de legyen ez egy közös törvény, amely méltó ahhoz a nagy eseményhez és nagy értékhez, a legnagyobb értékhez: a függetlenségünkhöz. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm a felszól alását. Megadom a szót Gémesi György képviselő úrnak, aki az MDF képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Képviselő úr, öné a szó. DR. GÉMESI GYÖRGY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Amikor ezt a törvénytervezetet a kezembe kaptam, akkor először a méreg, aztán az elkeseredettség lett úrrá rajtam; és most sem igazán tudok magamhoz térni abból az elkeseredettségből, ami az előző hozzászólások alatt információképpen a birtokomba jutott, s amit hall ottunk, és annak kapcsán lecsapódott bennem. 1991. június 30án először Gödöllőn ünnepeltük meg, hogy nincsenek Magyarország területén idegen megszálló csapatok. Jó régen volt, nem láttam ott képviselőtársaimat ünnepelni; láttam viszont harmincezer embert ezen a csodálatos ünnepen, ahol nem transzparensekkel, nem jelszavakkal, nem mindenféle politikai beszéddel, hanem a magyar kultúra értékeinek bemutatásával
