Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
98 Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig . Az előterjesztést T/108. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/108/23. számon kapták kézhez. Megadom a szót Magyar Bálint oktatási miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerint húszperces időkeretben. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egy kis terjedelmű, de nagy jelentőségű törvénymódosításról fog majd a tisztelt Ház vitatkozni, és az elkövetkező hetekben, gondolom, a módosító indítványokról, majd magáról erről a törvénymódosító csomagról dönteni, amikor a közoktatási törvény módosításáról dönt . A közoktatási törvény módosításának ez a csomagja és ugyanakkor az a néhány pont, amelyet ez érint, elég világosan rávilágít az előző és a jelenlegi kormány oktatásfilozófiai elképzelései közti különbségekre. Négy ilyen terület van, amelyet érint ez a tö rvény, és ezeket szeretném röviden összefoglalni. Az első terület azt érinti, hogy a szakmával milyen kapcsolatot kíván kialakítani az oktatási kormányzat, és milyen törvényi jogosítványokat kíván biztosítani a szakma képviselői és szervezetei számára. 199 6ban volt szerencsém beterjeszteni azt a közoktatási törvénymódosítást, amely az akkor már létező Országos Köznevelési Tanácsnak egyetértési, azaz köznyelven szólva vétójogot adott a legfontosabb oktatáspolitikai kérdésekben. (17.20) Ez a változás akkor a bból a feltételezésből indult ki, ami most is fennáll, hogy az oktatási reformok politikai ciklusokon átnyúló reformok, és ha nem akarjuk az oktatás rendszerét kitenni a politikai ciklusok éles változásainak, akkor egy másfajta konszenzust kell keresni, am ikor az oktatási reform kérdéseiről beszélünk. Ennek az egyik lehetséges alanya nem más, mint egy olyan testület, amely magában foglalja a szakma és a szakmai szervezetek legjelentősebb képviselőit. A 23 tagú Országos Köznevelési Tanács, amelyből a miniszt er mindössze három tagot jelölhetett, ekkor nyerte el a vétójogot az alapvető oktatáspolitikai kérdésekben. Ezzel a törvénymódosítással a kormány példát mutatott abból, hogy nem a mindenható kormányzásban hisz. Jómagam is, annak idején a demokratikus ellen zék tagjaként sohasem voltam a túlhatalom híve, és ha éppen egy miniszteri székben ülök, akkor sem hiszem azt, hogy ez azt jelentené, hogy minél több hatalmat kelljen biztosítani a tárca vezetése számára, hanem azon gondolkodom, hogyan lehet megosztani a k ompetenciákat, hogyan lehet a döntési jogosítványokat megosztani, és adott esetben olyan szintekre, olyan szakmai szintekre utalni döntési lehetőségeket, nem pusztán véleményezési lehetőségeket, amelyek véleményem szerint a szakma és az egész ágazat haszná ra vannak. Nem véletlen talán, hogy '98ban a Fideszkormány első rendelkezései között, ahogy most mi beterjesztjük a közoktatási törvény módosítását, ugyanúgy ők nem sokkal a kormányváltás után, ősszel tették ezt meg '98ban. Akkor az első lépés az volt, hogy ettől a jogosítványától ezt a szervezetet, az Országos Köznevelési Tanácsot megfosztották. Most visszaállítjuk ezt a jogosítványt, és az önkorlátozásnak ez fontos intézménye, a szakmai párbeszédnek nem pusztán szimbolikus gesztusa, hanem tartalmi tere pe. A közoktatási törvény feles törvény, és tudjuk, ha adott esetben kormányváltásra kerül sor, akkor lehet, hogy a Fidesz ugyanúgy el fogja venni ezt a jogosítványt majd ettől az intézménytől - lelkük rajta! Erről majd maguk döntenek. De én, valahányszor ebben a pozícióban vagyok, akkor a szakmát és a párbeszédet a szakmával megpróbálom komolyan venni. '98 után létrejött egy másik intézmény is az oktatási tárcán belül, ami helyes dolog, hogy megszületett, ez az oktatási jogok biztosának az intézménye. Mégi s felemás szabályozás volt az, hogy maga az oktatási jogok biztosa, személyében, jelölésében és kinevezésében, illetve felmentésében az oktatási minisztertől függ. Ezért ebben a törvénymódosításban már az is szerepel,
