Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz):
95 akik arra hivatkoznak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) - máris befejezem, az utolsó mondat , hogy majd hova kell menni: ők most is Pestre járnak, tehát nem Győrbe, Pécsre és Szegedre fognak. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Avarkeszi Dezső úr, az MSZP képviselője. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Isépy Tamás képviselőtársunk azzal kezdte a vezérszónoklatát, hogy újat már nem lehet elmondani ebben a témában. Engem azért néhány dologgal meg tudott lepni, az egyik az, hogy elismerte, hogy szándékosan fogadtak el egy alkotmányellenes törvényt. Mi persze ezt tudtuk, csak eddig a Fidesz mindig tagadta a különböző szándékos alkotmánysértéseket. Ugyancsak újdonság volt a megoldási javaslat. Ha kiderül egy törvényről, hogy alkotmányellenes, Isépy képviselőtársunk szerint mi a megoldás? Nem az alkotmányellenes törvényen kell változtatni, hanem az alkotmányt kell hozzáigazítani. Azért az eddigi kormányoknak, illetve kormánypárti többségnek ez a megoldás nem jutott eszébe, lehetett volna mind a három ciklusban hasonló megoldást találni. A másik kérdés, amivel foglalkozni szeretnék, a fideszes győri és debreceni képviselők érdekes viselkedése: négyévente jut eszükbe, hogy az ő városukban bizony létre lehetne hozni új ítélőtáblát. Emlékezzünk vissza rá, hogy '98 őszén az egyik kép viselőtársunk felolvasta itt, a parlamentben, hogy milyen cikk jelent meg egy debreceni újságban. Szinte befejezett tényként közölték akkor Kósa Lajosék, hogy az ő javaslatukra '99. január 1jétől Debrecenben is lesz majd ítélőtábla, aztán négy éven keresz tül semmit sem tettek ebben az ügyben, sőt mindig megszavazták azokat a törvényjavaslatokat, amelyek lehetetlenné tették, hogy az ítélőtáblák létrejöjjenek '99ben, 2000ben, 2001ben. Majd 2003ban csak Budapesten jött volna létre, akkor önök nem kezdemén yezték, hogy az önök városában is legyen, és most hirtelen megint megtudjuk azt, hogy minden készen áll arra, hogy január 1jétől az önök városában is legyen ítélőtábla. Én kérem, hogy szavazzák meg ezt, és 2005ben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jel zi az időkeret lejártát.) felállhat majd a két új ítélőtábla is. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Isépy Tamás úr, a Fidesz képviselője. (17.10) DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Egészen rövid vá laszok: nincs szerzői jogom. Nem én találtam ki, hogy ha egy törvény alkotmányellenes, akkor meg lehet nézni, hogy az alkotmányt lehete módosítani. Ezt az Alkotmánybíróság találta ki a saját határozatának indokolásában, övé a szerzői jog, képviselő úr, ő találta ki, hogy ez is az egyik járható út, ha módosítom az alkotmányt, hogyha az szemben áll az élettel. Van ilyen, csak logika kérdése, hogy ki melyikhez nyúl. A másik: Toller képviselő úr idézett adatokat, idézte a jóslási adatokat, hogy mennyi ügyet vá r. Én idéztem ugyanennek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a tényleges adatait, hogy 2002 első negyedévében mennyi érkezett; tehát tényadatot idéztem. Azt, hogy ő abból mit következtetett, ha egy bíróság a saját létét akarja, akkor egy kicsit lehe t feljebb prognosztizálni a dolgokat. De ezek a tények. A tények: az 1998., az 1999., a 2000. és a 2002. érkezések majdnem azonossága. Tehát a jóslással szemben a tények voltak, a másikkal szemben pedig az Alkotmánybíróság találta ki, hogy így is lehet mód osítani. Ami pedig az alkotmányellenességet illeti: ebben nyertesek tetszettek lenni, mert 19941998 között több alkotmányellenes törvény született, mint 19982002 között. Ez is ténykérdés, sajnos. Tessék nézni, én tudom, hogy a tények a jogi tisztánlátást mindig veszélyeztetik. Volt olyan ügyvéd,
