Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
94 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szakács Imre úr. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt H áz! Én azokhoz a képviselőtársaimhoz szeretnék csatlakozni, akik az ügyforgalmi számok, a statisztikai adatok köréből az ügyfelekre helyezik a hangsúlyt, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Önöknek is el kellene gondolkodni azon, hogy ezzel bizony bele kényszerítik majd azokat, akiket a táblára küldenek, hogy hosszú utazásokon vegyenek részt. Én magam azzal értek egyet, amit Isépy Tamás képviselőtársam mondott az ügyforgalmi adatokról, tehát hogy egy táblára lenne szükség, de ha már önök ezt eldöntötték, és most élve a hatalmi helyzettel, a '98as terveket előveszik és megvalósítják, akkor tessék arra is gondolni, amit Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársunk mondott. Hadd mondjak egy GyőrMosonSopron megyei példát: Sopronból vagy Mosonmagyaróvárról akko r majd Budapestre kell a pereskedőnek, az igazát kereső ügyfélnek vonatoznia, buszoznia, hogy részt vehessen a tárgyaláson? Sokkal egyszerűbb és sokkal jobb volna, ha a három tábla helyett mind az ötöt egyszerre hoznánk létre, erre egyébként megvan a lehet őség, s abban a pillanatban Vas megyéből, Veszprémből vagy Sopronból nem kell Budapestre, hanem elég Győrbe elmenni. Azzal sem értek egyet, amit Toller képviselőtársam mondott. Lehet, hogy '98ban Győr még nem volt teljesen felkészülve, de azóta eltelt nég y év, és például a négyéves polgári kormányzás eredményeként egy olyan háttérintézmény alakult Győrben, mint a Széchenyi István Egyetem, amelynek például van jogi kara, ott kitűnő jogászképzés folyik; a városi bíróság bírói pedig - akár külsős előadóként i s - az oktatási tevékenységben is részt vesznek. Tehát én azt gondolom, hogy ha ez a döntés egyébként megszületik, és önök úgymond restaurálják a korábbi ötletüket, akkor igenis Debrecenben és Győrben is 2003. január 1jével meg kellene kezdenie a működésé t a táblabíróságnak. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Toller László úr, az MSZP képviselője. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Isépy Tamás! Az Országos Igazságszolgáltatási Tan ács legutolsó előterjesztése, két héttel ezelőtti, szerdai előterjesztése a következőt tartalmazza: az elrendelt felmérések alapján a májusi ülésre készített javaslatában a bizottság arról tájékoztatta a tanácsot, hogy az előzetes becslések szerint az orsz ágos ítélőtábla 2003. évi várható ügyérkezése valószínűsíthetően 10 363 fellebbezett és 2100 egyéb, összesen 12 470 ügy, továbbá 6400 átadott, mindösszesen 18 890 ügy lesz. Ne haragudjon, lehet itt fejből meg régi adatokból operálni, de nagy valószínűségge l ez az adatsor igaz. (Felmutat egy iratot.) Egy félreértést szeretnénk elkerülni. Úgy látom, tévedés van abban, hogy mi nem támogatjuk a győri és a debreceni ítélőtáblát. Támogatjuk, csak úgy ítéljük meg, hogy a feltételek most nem á llnak rendelkezésre ahhoz, hogy január 1jével, illetve jövő év július 1jével a működésüket elkezdjék. Tudniillik ehhez sok minden kell, például a bírák mobilitási feltételeinek a megteremtése, tehát lakások, amelyek nem állnak rendelkezésre tömegével, te hát 3040 lakás nem áll rendelkezésre. Tehát lehetőleg a jelenlegi létszámból és az ott lakó bírókból kell gondoskodni a tárgyi feltételekhez. Ugyanúgy, ha egy ítélőtáblát hoznánk létre, akkor viszont az egyéb alkalmazottak feltételeit nem tudnánk biztosít ani - így is létszámhiányos a Legfelsőbb Bíróság , tömegével, de legalább 110 lakást kellene biztosítani ahhoz, hogy a jogtechnikusoktól felfelé bármilyen közalkalmazottat tudjanak alkalmazni az ítélőtáblánál. A decentralizálásnak nem az utolsó, csak az e gyik érve, szerintem nagyon jól fogalmazta meg ezt Horeczky bíró úr, hogy joga van mindenkinek közelebb kerülni a saját ügyei intézéséhez, tudniillik
