Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 3 (14. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
759 tettek ennek érdeké ben. Az, hogy a Nemzeti Földalapnál ez most célkitűzésként megjelenik, és ezt meg is akarjuk valósítani, azt gondolom, hogy ez egy valós érv. Emögé bevinni bármi olyan érvet, ami ennek a dolognak a negatív oldalát mutatja, azt hiszem, hogy ez enyhén szólva egy rosszindulatú politikai demagógia, mert mindannyiunknak érdeke az, hogy végre kezdődjön el Magyarországon az erdőtelepítés. A gazdasági társaságok körül kialakult cirkuszból eredően a százszázalékos állami tulajdonban lévő erdőgazdaságoknak sem engedt ék meg, hogy földtulajdonhoz jussanak. Tudom, hogy ön is vidéken élő képviselő, önnek ugyanúgy tudnia kell, hogy hány olyan kis földtulajdonos van, aki erdőtelepítési célra szívesen adta volna oda már az elmúlt években is a földjét, és ezt nem tették lehet ővé a hatályos törvények. Ebben önök négy évig semmit nem segítettek. Azt hiszem, hogy mi ezt most megoldjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Horváth Jánosn ak, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőjének megadom a szót. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hallgatva a hozzászólásokat az állattenyésztési telepek működtetéséről... - nem hallható? (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból: De, csak nem érthető!) Tisztelt Ház! Itt valahogyan hiányzik nekem - az arányérzékem mondja, hogy hiányzik , hogy eddig még nem hallottunk arról, hogy miért is van az, hogy a családi gazdaságok ebben a témában mintha nem lennének, nem beszélünk róla. Pedig halljuk az t, hogy a nagy mezőgazdasági üzemek a közgazdaság törvényei és logikája szerint időnként becsuknak, mert nem gazdaságosak. A közgazdaságtan egy nagyon érdekes tudomány, az jelzéseket ad, és a jelzésekre vagy reagál a működtető, vagy nem. Ha működteti, akko r logikusan viselkedik. Tehát itt, ebben az esetben, az állattenyésztés dolgában vessük fel azt a kérdést - vagy a törvényhozásban, vagy pedig engedtessék meg nekem, hogy figyelmeztessek már előre a végrehajtásban , hogy a családi gazdaságok és jól megbec sült méretű családi gazdaságok, nem is szükségképpen a legnagyobbak, hanem időnként a középméretű és a kisméretű családi gazdaságok is igenis, lehetnek az állattenyésztés területén gazdaságosak. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő ú r. Kétperces felszólalásra Pásztohy András képviselő úrnak megadom a szót. PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Horváth János Professzor Úr! Volt szerencsém Indianapolisban '88ban az ön vendégszeretetét is élvezni , és beszélgettünk a magyar gazdaságtörténeti fejlődésről és az amerikairól. Magyarországon 1945 után egy sajátos gazdaságtörténeti fejlődés indult, és kialakult egyfajta versenyképes mezőgazdasági struktúra, amely '92ben jól, rosszul, az akkori politikai szándéknak megfelelően le lett bontva; azután eléggé torz alakban változott, nagymértékben vesztett versenyképességéből. Tehát más volt Dániában, más volt Amerikában, más volt Franciaországban és más volt Magyarországon a mezőgazdasági történeti fejlődése , lehetősége. Senki nem mondja, hogy a családi gazdaságok ne gyarapodjanak, ne fejlődjenek, senki nem mondja, hogy az őstermelő kistermelő ne éljen meg. Itt mindössze arról van szó, hogy van Magyarországon nagyon sok versenyképes, Amerikában is tapasztalt, látott nagyüzemi, korszerű szarvasmarha, illetve állattartó telep, amelynek a környezetében demokratikusan, önkéntesen kellene lehetővé tenni, hogy a földbirtok koncentrálódjon, hogy hatékony, versenyképes legyen az
