Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
445 milyen hatalmas infrastrukturális beruházást feltételez? Tehát szétválasztja ezt a termékstruktúrát, nyilvánvalóan méltánylandó a 100 hektárig történő külön ösztönzés. A földbérletkoncentráció versenyképességhez ig azodó fenntartása; ebben sincs vita. Látjuk, koncentrálódik a földbirtok, természetes, hogy nagy a versenykihívás, erről megint nem kívánok többet szólni. Minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása; földalap nélkül nem lehet földcseréket csinálni, f őleg nem minőségi földcseréket. Emlékeznek önök - sőt, ez napi tapasztalat, látják , amikor egyegy földcserét akár csak jogi eszközökkel is megpróbálnak előrehozni, hogy az milyen hatalmas vitákat keletkeztet. Nem fogadja el a pénzbeni ellenértéket; neki föld kell, ő azt mondja, hogy neki föld kell. Ha nincs egy olyan földalap, amellyel be tudunk avatkozni a piacba, és azt mondjuk, hogy "hát, kedves uram, ha ön nem fogadja el a különbözetként felajánlott 500 ezer forintot, hanem ahelyett 2 hektár földet k ér, akkor legyen". Legyen, és nyilvánvalóan a földbirtokpolitikai irányelvek ezt meghatározzák. Ezután következik a termelési termékstruktúra átalakításának ösztönzése, befolyásolása. Mindenki arról beszél, hogy nem jó a termelési struktúránk, váltani kel l, át kell alakítani a szerkezetet. Nyilvánvaló, hogy ehhez is földvagyon kell. Ezután - most már tényleg nem sorolom - az erdőgazdálkodás, a tájgazdálkodás, a környezet- és természetvédelem fenntartása, valamint - itt egyetértek Pap János képviselőtársunk kal - a fiatal agrárvállalkozók támogatása. Nyilvánvaló, amit most felsoroltunk, nem egy elsőbbségi, prioritási sorrend, de jelzés értékkel mindenféleképpen azt javaslom, hogy a fiatal agrárgazdálkodók támogatása - egyetértve Pap Jánossal - kerüljön előbbr e, hogy jelzés értékkel is ott legyen, hogy az egy fontos dolog, a jövő generációja. Igenis, kérem szépen, a népességmegtartás okán ez egy nagyon fontos dolog. Ennyit a birtokpolitikai irányelvekről. Aztán jön a nemzeti földalapkezelő szervezet. Az SZDSZn ek elsődlegesen az volt a véleménye, hogy a Nemzeti Földalapra tulajdonképpen nincsen szükség - emlékeznek rá. Mi azt mondtuk, hogy ehelyett egy olyan intenzív támogatáspolitikát kell kialakítani, hogy a földéhséget állami pénzügyekkel, pénzügyi háttérrel tudjuk segíteni, egy olyan pénzügyi és jogi szabályozással, ahol preferáljuk ezeket a területeket. Nyilvánvaló, hogy az önök Nemzeti Földalapjának létrehozása után, amikor egy szervezet elkezd működni, ott már a szervezetben bizonyos beruházások megvannak, sőt pénzügyi háttere is van, a földvásárlásokba belekezd, akkor egy ilyen szervezetet egyik napról a másikra megszüntetni, eléggé problematikus gazdaságilag is, politikailag is, megjegyzem; mert ha most megszüntetnénk a földalapot, itt mindenki kiabálna, hogy a klientúraépítéshez majd odaadjuk a pénzt, nem lesz egy olyan alap, amely ezt kezelné. Valóban, tényleg okot adhat ilyen támadásokra, ezért egy olyan módosító indítvány került a Ház elé, amely a földalap működését teszi átláthatóbbá és kezelhetőbbé, összhangban Medgyasszay László akkori véleményével, amikor a földalapnál ő szorgalmazta a társadalmi felügyeletet - teljesen igaza volt , és azt mondta, hogy nem jó ezt közvetlenül a kormány alá rendelni. Itt jelzi is már a kinevezési jogkör, hogy a földa lap vezetőjét azért a köztársasági elnök nevezze ki, és a felügyelőbizottságot, amelyet eddig a miniszterelnök javasolt - a felügyelőbizottsági tagokat , most átviszi, társadalmasítja. Most jogtechnikailag azon is lehet vitatkozni, hogy jóe, hogy az Orsz ággyűlés mezőgazdasági bizottsága vagy sem, vagy ezt a parlament választaná meg. Azt gondolom, hogy ez megint egy technikai kérdés, lehet róla vitatkozni. A lényeg az, hogy a társadalmi felügyelet, amelyben a jelölő szervezetek ott vannak - ott vannak az e gyéni, ott vannak a társas gazdálkodók, ott vannak az erdőgazdálkodók, és nem utolsósorban ott van a kamara , nagyon jó dolog. Felmerült a bizottsági vitában, és külön ki is tértek rá - még a környezetvédelmi bizottság előadója is , hogy ez a nemzeti föl dalapkezelési koncepció, hála istennek, a védett és a védelemre tervezett területeket nem tartalmazza. Nem is tartalmazhatja, kérem szépen, alkotmánybírósági
