Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
444 mezőgazdaság egyéb szektorait veszik elsődlegesen figyelembe. Nos, akkor kezdjük a felol vasást, hiszen úgy tűnik, szükséges némi ismeretanyagot biztosítani a Házban ülők számára is. A földbirtokpolitikai irányelvek részletes szabályai a következőképpen alakulnak: a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése. Földhasználó ról beszél, nem földtulajdonosról, és nem földbérlőről. Mindenki, aki földet használ, ebbe a kategóriába tartozik, és azt gondolom, ebben megegyezhetünk, mindenkinek elemi érdeke, hogy az, aki földet használ, legyen az természetes személy, legyen az jogi s zemély, legyen az társas vállalkozás, érdeke... (Balla György: Spekuláns!) Spekuláns nem használja. A spekuláns, kedves képviselőtársam, tudja, mit csinál? Megveszi kárpótlási jeggyel, megveszi strómanként, megveszi az önök által meghatározott feltételek s zerint a 400 ezer hektárt mint üzletrésztulajdonos, az önök által kiválogatott állami föld részvénytársaságba; például az egyik labdarúgócsapat edzője elmegy Herceghalomra, és ott vásárol pár száz hektár állami tulajdonú földet - mint elővásárlási jogra a Nemzeti Földalap által kijelölt személy , őt hívják spekulánsnak, tudjuk, kiről van szó, az újság már megírta. (Balla György közbeszól.) Ez pontosan az ilyen jellegű tendenciák ellen próbál hatni, és próbálja szabályozni, amit önök egy kicsit sajátosan é rtelmeztek. Aztán következik a családi gazdaságok kialakítása és megerősítése. Nyilvánvaló, ezen, azt gondolom, nincs vita, a családi gazdaságok támogatása, azok erősítése az itt ülő valamennyi politikai párt programjában szerepelt, tehát erről, azt gondol om, vitatkozni nem szükséges. És ezután jön a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése. Itt definiálja a törvény, külön, hogy külön van a földhasználó mint bérlő, és külön van a földhasználó mint tulajdonos. Tehát ha valaki már a harmadik pontig eljut az olvasásban, akkor már az első kettőnek az értelmét látja, de ez nyilván némi olvasási gyakorlatot is feltételez. A földpiac élénkítése és szabályozása, azt gondolom, ezen sincs vita, valamennyi párt egyértelműen megállapítja , hogy ez helyes és követendő, az állattenyésztőtelepek működéséhez szükséges takarmány megtermelése, a termőföld megszerzésének elősegítése. Azt hiszem, ezen se kell vitatkozni, mert ha valaki hosszú távú beruházást hajt végre, állattenyésztéssel foglalk ozik, annak kell egy stabil... - nyilvánvalóan nem csak annak a 12 állami tulajdonú részvénytársaságnak, amely privatizálásra került, és azok ötven évre kapták, megjegyzem, haszonbérbe, az állami tulajdonú földeket a Nemzeti Földalaptól. Ez az ötven év mos t húsz év lesz, de mindenki számára húsz év lesz, megjegyzem, el tudnék képzelni ötven évet, mindenki számára stabilitást jelentene, de nemcsak úgy, hogy azok kaphatnak ötven évre, akik egy bizonyos klientúrához tartoznak, hanem mindenki egységes szabályoz ásban, de ezen sincs vita. A családi és középgazdaságok 300 hektár méretű felső határig történő ösztönzése (A Fidesz képviselőcsoportja felé:) , ez nem azt jelenti, kedves barátom, hogy 300 hektár fölött nem szerezhet a családi gazdaság földet, hiszen most is szerezhet, ott van apa, anya, gyerek, fejenként 300 hektár, akkor akár 1200 hektárt is szerezhet. Azt jelenti ez a szöveg, hogy 300 hektárig ösztönzi, tehát magyarul: támogatja, kedvezményeket ad a földvásárlásra, és bizonyos többlet elővásárlási jogoka t biztosít, de csak eddig a határig. Efölött a piaci szabályok szerint szerezhet földet. (11.50) Azután jön a következő kategória, azt mondja: a kisméretű birtokok legalább 100 hektárig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzése. Ez meg azt mondja, hogy a kisbirtokost próbáljuk majd átvinni abba a kategóriába, amit családi gazdaságnak hívnak. Tehát ez egy pozitív diszkrimináció, hogy válasszuk szét a szociális jellegű tájfenntartó támogatásokat a piaci jellegű támogatásoktól, és minél több embert tudjunk olyan helyzetbe hozni, hogy a piaci szférába kerüljön át. Magyarul: legalább már a 100 hektárt érje el, mert az alatt ő mint családi gazdaság, mint önálló létfeltételeit megteremtő termelés, csak akkor tartható fenn, ha ahhoz kemény tőkeigényt tud biztosít ani. Mert lehet 510 hektáron is gazdálkodni - az elején mondtam , de az tőkeigényes. Itt ültetvényt kell telepíteni - 34 hektár ültetvény sem biztos, hogy el tud tartani egy családot, de már el tud tartani, mondjuk, 3, sőt 2 hektár intenzív üvegházi zöl dségtermesztés. De az mennyibe kerül? Az
