Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
443 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én készültem, de Kékkői Zoltán felszólalása után azt mondja az ember: hát ez nem semmi! (Derültség az MSZP soraiban.) A torgyáni retorika a Fidesz vezérszónoki szintjére emelkedett; megjegyzem, Torgyán doktor ezt valamivel élvezetesebben adta elő, talán több humorral és szabadabban. Úgy tűnik, hogy eljutunk arra a szintre, ami a szórólapokkal szembeni iratismertetést jelenti innen a pulpitusról; nem gondoltam, hogy a politikai vitának ilyen mélyre kell süllyednie, de hát akkor vállalom, hogy én vagyok Nyilas Misi, és a Pósalaki uraknak, akik itt ülnek, bár, gondolom, hogy megnézték a törvényt, de ez nem látszik a felszólalásokon (Derültség az MSZP soraiban.) , megpróbálom akkor részleteiben ismertetni, talán azért, hogy a tévénézők, illetve a rádióhallgatók is valamelyest tudomást szerezze nek arról, hogy miről is tárgyal itt most a Magyar Országgyűlés a birtokpolitikai irányelvek, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása kapcsán - mert eddig ez nem derült ki. Riogatás, pápuák már volt, aranygyöngy, az nem volt, üveggyöngy volt , aranygyöngyig még nem jutottunk el, ezt már, gondolom, ismerik a nézők, hát akkor nézzük meg az előterjesztést magát. (Ivanics István közbeszól.) Ez az, Ivanics úr, hogy önnek ez maradt meg, ehhez persze nem kell egyetemet végezni, azt gondolom, megspóro lhatott volna egypár évet, és akkor is ugyanerre a szintre eljut, feleslegesen strapálta magát. (Dr. Medgyasszay László: Ne személyeskedjünk!) Ő kezdte, bocsánat, Medgyasszay úr; mi urak vagyunk, és egymással így szoktunk társalogni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Professzor úr, önnek is felkeltettem az érdeklődését, ez is megnyugtat. Nos, kérem szépen, amikor arról beszélünk, hogy a magyar mezőgazdaságnak a helyzete immár több évtizeden keresztül tarthatatlan, amikor arról beszélünk, hogy a magyar mezőga zdaságnak a jövedelemtermelő képességét biztosítani kell, amikor arról beszélünk, hogy azt a rendszert, amelyet magyar mezőgazdaságnak hívunk az európai uniós kihívások kapcsán, egy olyan átfogó szabályozásba kell bevinni, amely a vidék megtartó erejét, a környezetbarát gazdálkodást, az exportorientáltságot és nem utolsósorban az ezzel foglalkozók megfelelő, stabil gazdálkodását biztosítja, akkor több jogszabályról beszélünk, ennek első elemét 1997ben megtettük, amelyet úgy hívnak, hogy az agrárgazdaság fe jlesztéséről szóló törvény. Aztán eltelt négy év, és nem történt semmi; illetve történtek bizonyos jogszabályi módosulások annak érdekében, hogy egy bizonyos politikai célt, egy bizonyos politikai erőt sugározva a vidék Magyarországában a megosztottságot e lőrehozza, és a termelési szintet soha nem látott mélységekbe vigye. A programban, amelyet elkészített az SZDSZ, valamint az MSZP, már a választások kapcsán is elmondtuk, hogy ahhoz, hogy ez a stabilitás megvalósulhasson, szükség van arra, hogy elkészüljen ek a birtokpolitikai irányelvek, elkészüljön egy birtokrendezési törvény, elkészüljön egy földtörvénymódosítás, elkészüljön az agrárrendtartási törvény módosítása, és egy olyan jellegű piacszabályozás, amelynek egy eleme, nem lényegtelen és a legfontosabb eleme valóban a föld, de ehhez még egyéb, a gazdálkodást meghatározó szabályozás, valamint finanszírozási háttér is szükséges. Az első elem már az Országgyűlés előtt van, a földtörvény módosítása, ez nem ennek a vitának a tárgya, itt páran beszéltek elővá sárlási jogról, azt hiszem, ezt két héttel ezelőtt kellett volna elmondani, de aki későn kel, korán ébred. (Derültség a Fidesz soraiban.) Nos, kérem szépen, ez az előterjesztés a birtokpolitikai irányelvekkel azt a célrendszert határozza meg, amelynek alap ján működtethető majd az az intézményesített háttér, amely technikai segítséggel, pénzügyi segítséggel valóban egy optimális birtokstruktúrát alakít ki, amelyet, hogy az milyen, nem a politikai pártoknak kell kimondania. Nincs olyan, hogy az optimális birt okméret 100 hektár, 50 hektár meg 30 hektár; az optimális birtokméret mindig az adott gazdálkodáshoz igazodik (Borkó Károly felmutat egy iratot.) , az adott gazdálkodáshoz igazodik... Fel fogom olvasni, mert úgy veszem észre, hogy még mindig nem kellő az in formáció a kedves szakállas képviselőtársamnak. (Derültség.) Nos, kérem szépen, ő erdővel foglalkozik ugyanis az ártéren, más optimumban gondolkodik, mint azok, akik a
