Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 25 (11. szám) - A hosszú távú egészségpolitika folyamatosságának megőrzéséről és az egészségügyi, valamint a szociális rendszerekben ellátottak jogainak érvényesítését biztosító szervezet kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZABÓ ERIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
381 alapítványnak a létrehozásával és az egészségügyi ellátórendszernek és a betegjogi és ellátottjogi képviselőknek a függetlenítésével közelítenénk ahhoz az európai színvonalhoz, hogy gyakorlatilag távol, messze az egészségügytől, már majdnem a fogyasztóvédelem szintjén ke zelnénk a betegek panaszait, és próbálnánk meg ott orvosolni azokat. Kérem a képviselőtársaimat, hogy ezen elhangzott érvek mentén próbáljunk meg tárgyalni erről az országgyűlési határozati javaslattervezetről, és később, amikor a konkrét törvényszövegeket benyújtjuk, addigra már egy picit átgondolva az ebben a határozati javaslatban lefektetetteket támogassák ezen elképzeléseinket. Hiszen közös cél vezérel minket, hogy megjavítsuk az egészségügyi ellátórendszert, és pedig úgy, hogy az mindenki számára elfo gadható legyen. A másik közös cél, hogy a betegek érdekeit minél jobban, minél tisztességesebben és minél objektívebben tudjuk képviselni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik S zabó Erika, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő asszony. (Dr. Vidoven Árpádot a jegyzői székben dr. Lázár János váltja fel.) DR. SZABÓ ERIKA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztők! Kérem, engedjék meg, hogy az országgyűlési határozat tervezetét pontonként elemezzem, annak érdekében, hogy megmagyarázzam a határozattervezettel kapcsolatos különleges álláspontunkat. Azt, hogy a határoz attervezet bevezető részében megfogalmazottakkal egyetértünk, de a határozatot nem szavazzuk meg. Egyetértünk azzal, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása, szociális biztonságának biztosítása érdekében hosszú távú, közös gondolkodásra van szükség. Az erre irányuló átalakítási és szabályozási feladatokat a legszélesebb társadalmi és szakmai egyetértés mellett kell meghatározni. Ezt tette a polgári kormány is a népegészségügyi program kidolgozása során. Kérjük ezért, hogy bármilyen módosítást tervezn ek, vitassák azt meg civil fórumokon, adjanak lehetőséget az ellenzéki képviselőknek is, hogy a tervezetek társadalmi megvitatásában részt vehessenek. Egyetértünk abban, hogy a magyar egészségügy konszolidációjának és átalakításának kidolgozásához ki kell kérni az egészségügy minden szereplőjének a véleményét. Remélem, hogy az egészségügy szereplői közé számítanak a potenciális ellátottak, azaz az egész társadalom. Szívesen szervezünk civil fórumokat, amelyeken a tervezeteket megvitatjuk, és ígérjük, hogy a tapasztalatainkat, a véleményeket tolmácsolni fogjuk önök felé. Nem világos, és ezért nem is tudunk egyetérteni azzal, hogy ha társadalmi megmérettetésről, a civilek véleményének kikéréséről van szó, akkor miért kívánnak intézményi és szervezeti kereteket létrehozni. Ha létrejönnek az intézményi keretek, már csak a rajtuk keresztül érkező vélemények érdeklik önöket? Hogyan beszélhetünk így társadalmi megmérettetésről? Valóban szükséges az, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben az ellátásokat igé nybe vevők jogait megvédjük. Ezért írják elő már ma az új határozat nélkül a törvények, hogy betegjogi és ellátottjogi képviselőkre van szükség. Ezek a jogi képviselők egyértelműen az ellátottakat segítik, védik. A mai törvények alapján ők nem a vizsgált i ntézmények alkalmazottai, ezért a javasolt határozatban szereplő függetlenség biztosítható. Az ellátottjogi képviselő feladatairól néhány szót hadd szóljak külön is, hiszen rendkívüli jelentősége van annak, hogy az ellátottak jogai egyrészt már megfogalmaz ásra kerültek, másrészt az ellátottjogi képviselőnek az a feladata, hogy ezeket a szociális intézményekben képviselje. Tehát a jogok elsőként is; az intézmény működésével kapcsolatos információhoz való jog biztosítását, az alapvető emberi jogok védelmét, a z ellátással kapcsolatos adatok védelmét, a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát, azok megőrzését, elhelyezését a szolgáltatás igénybe
