Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
273 professzori ösztöndíjban részesülők esetén az ösztöndíj megszűnte után biztosítaná az oktatóknak, eközben pártjának egyik tagja, Horn Gábor ugyanezt még az Orbánkormány idején, 2001ben megtámadta az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybírós ág még nem döntött Horn Gábor beadványáról. Horn Gábor, akinek a Miniszterelnöki Hivatalban ma az a feladata, hogy a két kormányzó párt közötti egyetértés megteremtésén munkálkodjon - mint a kompromisszumteremtő képességeiről ismert ember , sajátos módon most épp saját pártja oktatási miniszterével áll vitában az Alkotmánybíróságnál. A hallgatói normatíváról egykét gondolat: az MSZP választási ígéretei között szerepelt az is, hogy a 70 ezer forintos hallgatói normatívát 100 ezer forintra emeli az ösztöndí jak fedezetéül. A 70 ezer forintos normatíva azonban a költségvetési törvényben mindössze 30 százalékkal növekedik, ami csaknem 10 százalékkal elmarad az ígéretektől. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy még az is kétséges, hogy ez a növekmény célba jute, vagyis hogy az felsőoktatási intézmények ösztöndíjak kifizetésére fordítják, akkor meg kell hogy állapítsuk, hogy az MSZP támogatandó választási elképzelése elcsúszott a kormány lényegesen szerényebb tervein és annak is sikerületlen megvalósításán. Tisztelt Orsz ággyűlés! Összességében: a korábbi szárnyaló ígéretek úgy viszonyulnak a költségvetési törvény módosításához, mint a szárnyaló vadlúdcsapat a tollfosztás utáni libákhoz. Kétségkívül a választásokon a polgárok számára kevésbé lett volna vonzó, ha csak megko pasztott libákat ígér a kormány hozományul, így viszont csak mutogathatnak az égre, hogy ott repül, amit ígértünk. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból. - Varga Mihály: Úgy van!) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Kósáné dr. Kovács Magda, a Magyar Szocialista Pártból. Képviselő asszony, parancsoljon, öné a szó. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Nem szeretném a képviselő urat megbántani, de nem vagy ok benne biztos, hogy új, vagy régi képviselő - nagyon sajnálom, de az előző ciklusnak mind a 385 képviselőjét nem sikerült megismernem. Amit most mondott, az megdöbbentett. Megdöbbentett, hiszen meg vagyok győződve arról, hogy az életpályamodell és a most ani 50 százalékos béremelés egymással nemcsak hogy nem állítható szembe, hanem ha a képviselő úr ismeri a közalkalmazotti táblát - feltételezem, hogy ismeri , akkor tudnia kell azt, hogy ez a tábla garantálja a közalkalmazotti pályán való előrehaladás fol yamatos elismerését, és természetesen - mivel alsó határos tábláról van szó - lehetővé teszi a minőségi munka elismerését is. Az alsó határos táblában ez hosszú ideig azért nem sikerült, mert a rendszer mindig bérhiányos volt, és a béremelések során amikor a tarifahatárokat felemelték, akkor mindig azok kapták meg a pénzt, akiknek csak emeléssel sikerült elérniük a megemelt tarifa alsó határát. Most viszont, amikor a bértömeget, a személyi alapbérek teljes tömegét megemelik 50 százalékkal, tekintet nélkül a bérbeállási szintre, és nem mondják azt, hogy ahol magasabb a bérbeállási szint, oda kevesebbet adunk, semmi akadálya nincs annak, hogy béremeléssel ismerjék el az igazán jó teljesítményt. A pótlékoknál pedig én elmondtam a felszólalásomban - sajnálom, ha nem volt itt , hogy vannak illetményarányos pótlékok, és vannak olyan pótlékok, amelyek az illetménypótlékalap egy hányadosa. Ezek fix összegű pótlékok, és nem hiszem, hogy a pedagógusok jobban örültek volna egy 4 ezer forintos osztályfőnöki pótléknak, mint ahogy örülni fognak egy 3040 ezer forintos fizetésemelésnek. Ne legyen már savanyú a szőlő! Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
