Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH FERENC (Fidesz):
272 (17.10) Végül az üzemben tartási díjjal kapcsolatban, a médiatörvénnyel kapcsolatban a költségvetési törvény rögzíti azt, hogy milyen mértékű üzemben tartási díjat kell fizetni. Ahhoz, hogy ennek a mértéke megváltozzon, nem a médiatörvényt kell megváltoztatni, han em a költségvetési törvényt. Sajnálom, hogy a zárórendelkezésekig nem jutott el az olvasásban, képviselő asszony. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Tóth Ferenc, a FideszMagyar Polgári Párt részéről. Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó. TÓTH FERENC (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A kormány a választási ígéreteiben sok jó ígért az oktatásnak is. Ezért a köz- és felsőoktatás nagy reményeket táplált a jövőt illetően. A költségvetési törvénnyel szembeni várakozás azonban azonnal alábbhagy, amint belelapozunk. Vegyük sorra, hol vannak benne a bökkenők, idő híján a teljesség igénye nélkül! A pedagógusbéremelés: üdvözöljük a pedagógusok bérének e melését. Ezt a szándékát a polgári kormány is megfogalmazta, és a Fidesz támogatja az új kormány erre irányuló törekvését. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a módot és a mértéket illetően a Medgyessykormány ezt a tervet is erősen vitatható módon való sítja meg. Miben különbözik a két elképzelés? A Fidesz - akárcsak a jelenlegi kormány - az önálló pedagógusbértábla bevezetését tartotta szükségesnek. Ennek első lépéseit megtette azzal, hogy kialakította az oktatás területét érintő bérszorzókat. A Fidesz szándéka az volt, hogy a pedagógus életpályamodell keretei között menjen végbe a bérfejlesztés. Ez elismerte volna azt a pedagógust, akinek munkaköre miatt többet kell dolgoznia, mint a másiknak, vagy aki hivatástudata miatt szakmailag igényesebb munkát végez. A pedagógusok 85 százaléka támogatta az életpályamodell bevezetését. A pedagógus életpályamodell, amely egy több éven át megvalósuló folyamatos fejlesztés lehetőségét vázolta fel, szakmai perspektívát jelentett a pedagógusok számára. Nem utol sósorban a pedagógus életpályamodell a most megvalósulónál jelentősebb béremelést tervezett. A költségvetésben megjelenő koncepció nemcsak a polgári kormány tervezett lépéseihez képest jelent visszalépést, hanem az MSZPSZDSZ választási ígéreteihez és a ko rmányprogramhoz képest is. A pedagógusok számára a béremelésnek ez a módja nem jelent valódi elismerést, négy okból. A kormány lemondott az önálló oktatási bértábla megteremtéséről. Ezt jelzi azzal, hogy lemondott az önálló bérszorzóról. A bérek emelése mö gül hiányzik a szakmai fejlesztést támogató koncepció, a pedagógusok szakmai perspektíváinak felvázolása. Nem szól a jövőről, nem szól a szakmai minőségről, a szakmai teljesítmények elismeréséről. Mindössze annyit ígér, hogy most sok pénz lesz mindenkinek. Megemeli az alapbéreket (Dr. Katona Béla: Nem sok...) , de nem szól a pótlékokról, a pótlékokkal nevesített, de el nem ismert többletteljesítményről. A kormány által a pedagógusoknak megígért béremelés már csak az alapbérre vonatkozik, és a kilátásba helye zett 50 százalék sem 50, hanem kevesebb, kinek alig több mint 30, kinek 40, kinek egy picit túllép az 50en. A kormány félrevezeti az oktatásra figyelő közvéleményt és a pedagógusokat. A számítások szerint az alapbér növekedése elsősorban az idősebb korosz tályt és a magasabban képzetteket, a szakvizsgával rendelkezőket kezeli hátrányosan. Arról már nem is szólva, hogy a technikai dolgozók alapbérének növekedése semmivel nem indokolható mértékben alatta marad a pedagógusokénak. A közalkalmazottak, akik hitte k az MSZP választási ígéreteinek, kénytelenek megállapítani, hogy azok nem teljesülnek. A béremelés a felsőoktatást is kedvezően érinti. Sajátos körülmény, hogy miközben Magyar Bálint oktatási miniszter a Fidesz vezette kormány gyakorlatát követve a béreme lést a Széchenyi
