Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
230 megyében, itt már elmondtam nemegyszer, hogy ma is kibérelik a helyi gazdálkodók akár társas vállalkozások alól a földet, erőfölén yüknél fogva. Kérdés: a következtetéseimben foglalt törekvéseknek és állításoknak megfelele az előttünk lévő törvényjavaslat? Összegezve, sajnálattal kell megállapítani: nem, vagy csak egyes vonatkozásokban, kis részben. Mert megszünteti a családi gazdasá gok prioritását, pozitív megkülönböztetését a termőföld használatának és tulajdonszerzésének vonatkozásában. Ezen kívül, hogy ezt megszünteti, melyek a kritikus pontok? A 19. § - amelyről beszélünk - (1) bekezdésé nek harmadik alpontja helyben lakóknak nyilvánítja, nagyon helyesen, a szakirányú képzettséggel rendelkező, helyben lakást és mezőgazdasági tevékenység élethivatásszerű folytatását vállaló magánszemélyt. Ez azt jelenti, hogy én földet akarok valahol venni, vállalom ezt a kritériumot, és megvehetem a földet. Mi ebben a probléma? Szerencsés lenne például odaírni, hogy magyar oktatási intézményben szerzett szakirányú végzettségről legyen szó. De nagyon fontos, hogy hiányzik egyvalami: a szankció. Mert mi törté nik akkor, ha az ilyen személy vállalja, megveszi a földet, utána egy év múlva, fél év múlva azt mondja, hogy c'est la vie? A második problémánk az elővásárlási jog és a haszonbérleti jog megváltoztatása. Említettem, ez a családi gazdaságok háttérbe szorít ását jelenti, de látszólag korrekt is lehet, hiszen a családi gazdálkodó is bérlő lehet, földhasználó lehet, és számára ez akkor pozitív. Mi a probléma? A jogi személyek sokrétűsége. Hozzá kell tennem, Kis Zoltán beszélt arról, hogy e kategóriákban a helyb en lakást elő kívánják írni, ha jól értettem, csak a gazdasági társaságok személyi tulajdonosaira; nem elég, az összes földhasználóra természetesen elő kell írni, ez így történik valószínűleg. De még akkor is megmarad a probléma, hogy erőfölénnyel rendelke znek a gazdasági társaságok, a legkülönfélébb rendű és rangú személyek, akik oda bejelentkeznek - ha szankció nincs, akkor még könnyebben lehet , és nem kell azt bizonygatni, akik ismerik a magyar vidék valóságát, hogy milyen tőkével és kapcsolati tőkével rendelkeznek az egyes társaságok tagjai, tulajdonosai, és ezek milyen erőfölényt jelentenek a családi gazdálkodókkal szemben. És ennél sokkal fontosabb és súlyosabb probléma a zsebszerződéseknek a realizálása majd annó dacumál, a derogáció megszüntetéseko r. Hiszen a zsebszerződők ma földbérlők, földhasználók, és ha ezeknek a prioritását biztosítjuk, akkor biztosítjuk azt, hogy amikor majd eljön az ideje, akkor realizálják a zsebszerződést. Mi a megoldás? Többször elmondtam, 1999ben önálló törvényjavaslato t is terjesztettem elő ebben az ügyben, a megoldás - és itt eltér a véleményem talán a legkülönfélébb oldalon ülőktől : nem elég az elővásárlási és előhaszonbérleti jog törvénybe iktatása, nem elegendő. A tőke erőfölénye megvan az elővásárlási jogosultta l szemben, ha ott van a háttérben. Kérdezem én, hogy János bácsi meg tudjae venni a földet elővásárlási jogánál fogva, ha én duplát ígérek. Tehát ez nem elegendő. Ezért az úgynevezett helyben lakók kizárólagos tulajdonszerzési és földhasználati jogát kell biztosítani. Ezen a körön belül már aztán birtokpolitikai törekvés kérdése, hogy kik kapnak prioritást, elővásárt vagy előhaszonbérletet, de az legyen helyben lakó. És itt van a kutya eltemetve: jól meg kell fogalmazni, mi az, hogy helyben lakó. Itt már n agyon közel állunk az életszerű és gyakorlatias megfogalmazáshoz. És meg kell említenem azt is, hogy a római szerződés, mint az EUjoganyag egyik alapja, a termőföld használatát letelepedettséghez köti, és ez teljesen szinkronban van az én elképzelésemmel. Nem szeretek külföldi példákra hivatkozni, de azt hiszem, hogy ez a szerencsés egybeesése az európai joganyagnak is alátámasztja, hogy mi is hozhatunk ilyen törvényt. És végül, azt a bizonyos alkotmányossági aggályt, amellyel annyiszor szembetalálkoztam a z elmúlt években, ez a letelepedést vállalóval való bővítése a helyben lakóknak ezt az alkotmányos aggályt, ami egyébként sem helytálló szerintem, abszolút megszünteti, hiszen nem diszkriminál egyetlen állampolgárt se, akinek megvan a szakirányú képzettség e, hogy földet vegyen. És az, hogy szakirányú végzettség kell, hát kérem, gyógyszertárat sem létesíthet mindenki; tehát ez már nem alkotmányossági aggály szerintem, ha bizonyos szakirányú végzettséghez köti ezt a földvásárlást. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Javaslatom: a kormány vonja vissza a javaslatát. Nem azért, mert én most ellenzékből ezt jólesően mondom, hanem azért, hogy bizonyítsa be, hogy nemcsak retorikában,
