Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
229 dolgoznak, és ebből próbálnak megél ni. Ez kettőnk között a különbség, és ezt lenne már jó valahogy racionális érvek alapján föloldani vagy legalább közelebb hozni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Babák Mihály: Miért nem ül a helyén?) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen, ké pviselő úr. Megadom a szót Medgyasszay László államtitkár úrnak (Sic!) , képviselő úrnak, aki a Magyar Demokrata Fórum nevében írásban előre jelentkezett hozzászólásra. Képviselő úr, öné a szó. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem könny ű magánéleti barátom, Kis Zoltán, a szabad demokraták showmanje után komoly dolgokról komolyan beszélni, de megpróbálom. Kicsit kapcsolódva hozzá: jövedelemtermelő képesség, piacra jutás, értékesítési biztonság, ezek lassan tizenöthúsz éve kulcsszavak a m agyar mezőgazdaságban, de most nem ezekről kívánok beszélni, hanem a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 19. §ában foglaltakhoz kívánok hozzászólni, amely a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítását javasolja. Egy törvényjavaslat tárgyalásakor véleményem szerint a javaslat tárgya, tartalma, érdemi része vonatkozásában néhány alapvetést kell megfogalmaznunk ahhoz, hogy a törvényjavaslatot a lehető legvilágosabban és legkorrektebben értékeljük. Alapvetéseim - nem sok új dolgot mondok, de elég gya kran kell ezt ismételni, hogy mindenki egyformán értse : a termőföld úgynevezett véges jószág, területe adott, nem növelhető, nem termelhető újra. A Magyarországon lévő termőföld mindannyiunké, a nemzet valamennyi tagjáé még akkor is, ha telekkönyvileg jó val kevesebb magánszemély, valamint szervezet és a magyar állam tulajdona. A termőföld munkahely, a vidék lakosságmegtartó képességének eszköze, ezt a munkahelyet védeni kell az ott lakók javára. Mindannyiunknak, az egész nemzetnek érdeke, hogy azok kezébe n legyen ez a véges jószág, akik legjobban sáfárkodnak vele, azaz a leggondosabban, leghatékonyabban művelik meg, figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat és az abban dolgozók érdekét, az egész kérdéskör társadalmi hatását és szerepét a vidék polgárosodásába n. Ezen alapvetésekből a következő következtetéseket szeretném levonni. Az első és ezen szószékből is több alkalommal hangoztatott következtetésem, törekvésem, kívánságom, állításom - amely egyébként egyezik természetszerűen a Magyar Demokrata Fórum évtize des törekvésével : a termőföld tulajdona és használata azok kezében legyen, akik ott és abból élnek. (13.40) A Magyar Demokrata Fórum elfogadja és életszerűnek tartja a jól működő nagyüzemek létezését, ezek közül is különösen a szövetkezésen alapuló gazda ságokra gondolok elsősorban. De prioritást, pozitív megkülönböztetést kívántunk és kívánunk adni a magángazdaságoknak, a ma úgynevezett családi gazdaságokként törvénybe iktatott formációnak. Ezen törekvésünk magyarázata egyszerű: a magángazda közvetlenül é rdekelt a földdel való gazdálkodásban, tehát jól fog sáfárkodni vele. Esetében megvalósul a személyes közreműködés, hiszen egy személyben befektető, kockázatvállaló, gazdaság- és piacszervező, valamint munkavállaló; meg kell említeni azt is, hogy a polgáro sodás szereplője, mint önálló parasztpolgár. Azért is szeretnénk továbbá kiemelten támogatni a családi gazdaságokat, mert így lehet biztosítani esélyegyenlőségüket a tőkebiztos és - hogy ezt a szót használjam - bejáratott nagyüzemek mellett. Ezen kis- és k özepes gazdaságoknak nem volt 80100 év lehetőségük arra a szerves fejlődésre, amely Európa szerencsésebb részein megtörtént. Még ma is hiányzik ezen gazdaságok jól kiépített intézményrendszere, tanácsadói, pénzintézeti, piacra jutási problémákkal küzdenek . Végül, de elsősorban a legfontosabb következtetésem, szintén általánosan elfogadott, egész konszenzust, legalábbis retorikában konszenzust jelentő állítás: ki kell zárni a földpiacról a bel- és külföldi spekulatív tőkét, és még a használatban is, mint ny ugatdunántúli tapasztalat mondom, korlátozni kell a földhasználatban is a külföldieket, hiszen tapasztalat GyőrMosonSopron
