Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GLATTFELDER BÉLA, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
191 szociális támogatások igen kedvező hatást váltanak ki a magyar vidéken, és ezzel az ellenzéki képviselők is egyetértettek. A vitában a termőföldtörvény módosításával kapcsolatban a kormányoldal az alábbiakat tartotta fontos nak, melyből néhány fontos elemet szeretnék kiemelni. Nagy hangsúlyt kapott az a tény, hogy a törvénymódosítás nem teszi lehetővé sem a külföldi magán, jogi, sem a hazai jogi személyek földtulajdonlását. A módosítás a földből élők, a földdel gazdálkodók, vállalkozók, társas gazdálkodók, családi gazdaságok földtulajdonlását, földhasználatát kívánja elősegíteni. A földtulajdonlás esetén fontosnak ítélték, hogy az elővásárlási sorrendnél első helyen áll a föld használója, így a gazdálkodó szervezetek, szövetk ezetek, társas gazdaságok helyben lakó, természetes személy tagjai, részvényesei, de továbbra is előnyt élveznek a helyben lakó családi vállalkozók, őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók. Mindez távlatos lehetőséget nyit a fejlesztések, beruházások előtt, növeli a vállalkozások biztonságát. A másik fontos mozzanata a tervezetnek a haszonbérlet kérdése. Ez annál is fontosabb, mivel Magyarországon a gazdálkodók mintegy 60 százaléka bérelt földön gazdálkodik, így a haszonbérlet intézményének stabilitása kiszám íthatóságot, versenyképességet eredményezhet. Ezt szolgálja a húszéves időtartamú földbérlet is. Nagyon lényeges eleme a tervezetnek a földcserék elősegítése azáltal, hogy az nem minősül alhaszonbérletnek. Enélkül, valamint a birtokösszevonás adó- és illet ékmentességgel is támogatott intézménye nélkül a jövőben ellehetetlenülhet a vetőmagtermesztés, valamint az állattartó telepek takarmánnyal való ellátása. Tehát a hatékony földhasználatot segíti a módosítás. Kedvezőnek ítélte a többség, hogy a miniszter úr az úgynevezett földkérdésről széles körű érdekegyeztető tárgyalást tartott a parlamenti pártokkal, valamint 31 civil szervezettel is. A jövedékiadótörvény módosítása valójában a szakmai szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának javaslatain alapul. A m ódosítások a szőlőtermelők érdekében egyszerűsítéseket, könnyítéseket tartalmaznak anélkül, hogy a jövedéki rendszer zártsága, a jövedéki ellenőrizhetőség csorbát szenvedne. Elhangzott, hogy ennek ellenére a közeljövőben szükség van a szőlőbor ágazatot ér intő valamennyi jogszabály komplex áttekintésére és szükség szerinti módosítására. Néhány konkrét véleményt szeretnék említeni. Kedvező, hogy a borkísérő okmányt a szőlőtermesztőknek nem kell kiállítani. A kis adóraktárak esetében készletelszámolást a jövő ben évente két alkalommal, szüret előtt és szüret után kell elkészíteni. További egyszerűsítés a kistermelők esetében az, hogy míg eddig negyedévente készítettek adóbevallást, a módosítást követően évente csak egyszer kell ezt megtenni. A zárjegy eltörlése , módosítása is kedvező, hiszen nagyon sok költségbe került a bortermelőknek. Természetesen a többségben lévők is jelezték, hogy a törvénytervezet is módosításra szorul, hogy hasznosabbá és jobban alkalmazhatóvá váljon. Végezetül a mezőgazdasági bizottság többsége a T/214. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, illetve azt elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő úr. A mezőgazdasági bizott ságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti Glattfelder Béla. Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó. GLATTFELDER BÉLA , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Há z! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mezőgazdasági bizottságban egyetértés volt abban, hogy melyek a tárgyalt törvény súlyponti kérdései mezőgazdasági szempontból. A kisebbség is úgy ítélte meg, hogy a földtörvény módosítása és a jövedéki törvény borra vonatko zó szabályainak módosítása érdemelnek különös figyelmet.
