Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GLATTFELDER BÉLA, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
192 Viszont a javasolt megoldások tekintetében már nem volt ilyen mértékű az egyetértés, sőt azt kell mondjam, hogy teljesen más véleményen volt a kisebbség a legfontosabb kérdésekben. (10.40) A földtörv énnyel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a polgári kormány egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a családi gazdálkodókat minél előnyösebb helyzetbe juttassa, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar mezőgazdaságnak vannak a saját értékein túlmutató é rtékei és feladatai is, többek között például vannak társadalmi feladatai, hogy a magyar vidéken a gazdasági aktivitást, a hagyományos közösségek megőrzését segítse, előmozdítsa, és erre a leginkább a családi gazdaságok alkalmasak. A Szocialista Párt azt í gérte a választások során, hogy a családi gazdaságoknak nyújtott kedvezményeket kormányra kerülése esetén nem fogja csorbítani. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslatot megvizsgálva, egyértelműen kiderül, hogy ez az ígéret nem teljesült, hiszen a törvényjavaslat legalább két ponton jelentős mértékben csorbítja, mi több: megszünteti a családi gazdaságok által korábban élvezett előnyöket, hiszen az elővásárlási jog tekintetében az első helyről letaszítják őket, és másokat emelnek privilegizált hel yzetbe. Így a családi gazdálkodók a jövőben már nem élvezhetnek első helyen kiemelt elővásárlási jogot, s hasonló a helyzet az előhaszonbérlet esetében is. Azt kell mondanom, hogy a mezőgazdálkodást élethivatásszerűen vállalók helyett tőkebefektetőket, tár sas vállalkozókat kívánnak előnyben részesíteni. Sajnos, az a helyzet, hogy az elővásárlási jog családi gazdálkodókat illető első helyen kiemelt kedvezményezettségének megszüntetése más szempontból is aggályokat vet fel. Ennek a szabálynak volt egy másik é rtelme is, azon kívül, hogy amikor a polgári kormány ezt a szabályt megalkotta, a családi gazdálkodókat kívánta előnyben részesíteni. Ez a másik értelem pedig az volt, hogy úgy ítéltük meg, hogy így lehet megakadályozni azt, hogy az egykor megkötött úgynev ezett strómanszerződések - vagyis amikor külföldi illegális módon próbál Magyarországon a törvények kijátszása mellett földtulajdont szerezni - a későbbiek során legalizálhatóak legyenek. Hogy ez ne történhessen meg, ehhez kellett, hogy a családi gazdálkod óknak elővásárlási joguk legyen. Sajnos, az a helyzet, hogy amennyiben a bérlőt illeti meg az elővásárlási jog, akkor a strómanszerződések így már könnyen lesznek legalizálhatóak, hiszen nem kell mást csinálni a korábbi strómanvásárlónak, mint akár csak eg y évre haszonbérleti szerződést kötni arra a földtulajdonra, amelyet strómanszerződésben megvett, és utána mint bérlőt, őt magát majd elővásárlási jog fogja megilletni. A jövedéki törvényről is szeretnék néhány mondatot szólni; ennek is hosszú múltja van. Valamikor Magyarország, a '90es években még nem volt elég rendezett állapotban ahhoz, hogy a jövedéki kérdés területén rendet tudjon tartani, így jelentős mértékű olajszőkítés és borhamisítás volt jelen az országban. Szerencsére az olajszőkítést a '90es évek közepétől kezdődően sikerült visszaszorítani. Ennek az volt a feltétele, hogy először nagyon szigorú szabályokat alkotott az akkori kormány és az Országgyűlés, és ezek a szigorú szabályok visszaszorították az olajszőkítést is, így a későbbiek során ez eknek a szigorán lehetett enyhíteni is. Sajnos, az történt, hogy az olajhamisítók, az olajszőkítők átmentek a borhamisítás területére, és '9798ra Magyarországon soha nem látott mértékű borhamisítás alakult ki. Ennek megakadályozása érdekében, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése érdekében a polgári kormány a borra vonatkozólag is megalkotta a jövedéki szabályozást. Ez - akárcsak az olajra vonatkozó korábbi szabályozás esetén - kezdetben szigorúbb volt, a polgári kormány az élet elvárásaihoz igazítva folyamatosan enyhítette ennek a törvénynek a szigorát, szabályozottságát, és azt hisszük, indokolt, hogy ezt tovább enyhítsük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azonban a benyújtott módosító jav aslatnak különösen az a része, amelyik a kétliteres palackra, a két liternél kisebb űrtartalmú palackokra el kívánja törölni a zárjegy kötelező alkalmazását, úgy ítéljük meg, attól félünk, hogy a hamisítás előtt újabb kaput fog nyitni.
