Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
188 törvényileg továbbra is fennáll az a kötelessége minden embernek, hogy fizesse ezt a díjat, még ha a költségvetés ezt p ótolja is. Ez nem jogtiszta megoldás. Mi jogtiszta megoldást vártunk és várunk. Egyébként 3,7 milliárd forintot vállal át, úgymond, a költségvetés egy három hónapos időszakra. Az üzemben tartási díj a Műsorszolgáltatási Alapba folyik be, és abból a közszol gálati műsorszolgáltatókat támogatják. Ezt az alapot az Országos Rádió és Televízió Testület kezeli. Ennek a szervnek van erre az évre is költségvetése, és abban szerepel az ebből várható bevétel összege, ami 18 milliárd forint erre az évre. Az a három hón ap, amire önök 3,7 milliárd forintot terveztek, ebben a tekintetben sem arányos, hiszen a 18 milliárd forint negyedévre vetített aránya 4,5 milliárd forint lenne; több mint 1 milliárd forintos itt a különbség. Úgy gondoljuk, hogy ez, talán tudatosan is, a közműsorszolgáltatók ellehetetlenülését is okozhatja majd. Véleményünk szerint ezért a javaslatnak ez a része nem alkalmas tárgyalásra. A kulturális területen dolgozók béremelése ügyében számunkra nem volt megnyugtató az elhangzott válasz. Sok kérdés felm erült. Persze üdvözöljük, hogy béremelés történik ezen a területen, de nem teljes a kulturális területen dolgozók béremelése. Most végre itt lenne az alkalom, hogy a közművelődésben dolgozók bére érje el például a pedagógusok átlagos bérszínvonalát. Nem tö rténik jelentősebb és kiemelt emelés, ezért ez a különbség továbbra is megmarad. Hiányoljuk a javaslatból ezt az emelkedést. A kulturális területen egyébként sokféle szervezeti formában valósul meg a feladatellátás. A művelődési házak, könyvtárak többsége önkormányzati fenntartásban tevékenykedik, és közalkalmazottak dolgoznak ott. De a közművelődési, közgyűjteményi dolgozók közül nagyon sokan nem közalkalmazottak, nem közalkalmazotti körben dolgoznak. Sok civil szervezet közművelődési megállapodás alapján lát el teljesen hasonló feladatot, mint egy önkormányzati intézmény, nagyon sok művészeti intézmény közhasznú társaság formájában dolgozik. Azok, akik itt dolgoznak, nem közalkalmazottak, és ebből a javaslatból nem világos, hogy rájuk érvényes lesze ez a béremelés vagy sem. Érvényesnek kell lennie! Nem kaptunk megnyugtató választ az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Úgy gondoljuk azonban, lehetne olyan javaslatot készíteni, amely ezeket a hiányokat pótolja. Nyilvánvaló, hogy azok a módosítások, amelyek ez üg yben elkészülnek, elérhetik majd ezt a célt. De ezzel együtt az a két téma, amely a kulturális területet érintette, jelenlegi formájában úgy szerepel ebben a javaslatban, amelynek következtében véleményünk szerint a javaslat egésze sem alkalmas a tárgyalás ra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A foglalkoztatási bizottság előadója, Simon Gábor nem érkezett meg, ezért megadom a szót a kisebbségi véleményt ismertető Borkó Károly képviselő úrna k. Képviselő úr, öné a szó. BORKÓ KÁROLY , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság egyedüli előadójaként néhány szót szólnék a többségi véleményről is, ha lehet. Hasonló dolgokat hallottunk a foglalkoztatási bizottság többsége részéről is, mint ami itt a többségi véleményekben általában elhangzott. Ecsetelték a törvénymódosítás nagyszerűségét, és azt, hogy milyen jótétemény ez a z ország lakossága részére. A kisebbségi vélemény ezzel ellentétes. Néhány olyan gondolatkör köré csoportosítható a kisebbségi vélemény, amely az "üres kassza" elmélettel, a 20 százalékos családipótlékemeléssel, a nyugdíjemeléssel, a közalkalmazotti bérem eléssel, a minimálbér adómentességével és a törvényjavaslat saláta jellegével függ össze.
