Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
182 Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi bizottság előadójának, Avarkeszi Dezső képviselő úrnak adom meg a szót. DR. AVARKESZI DEZSŐ , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszö nöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság ülésén elhangzott, hogy nem pusztán egy költségvetési törvény módosításáról van szó, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, hanem új költségvetési politikáról és egyben az előzőhöz kép est új értékrendről. A Magyar Szocialista Párt a választások előtt három fordulat szükségességéről beszélt, ezt képviselte, és a demokratikus koalíció kormánya is ezt a három fordulatot kívánja megvalósítani: szociális fordulatot, demokratikus fordulatot é s modernizációs fordulatot. Nyilván ebben a költségvetési törvényt módosító törvényjavaslatban elsősorban a szociális fordulatot szolgáló intézkedések szerepelnek, de a maga eszközeivel ez a javaslat is segíteni kívánja a másik két fordulatot is. Példaként említeném, hogy annak a demokratikus fordulatnak, amelyet a jelenlegi kormánypártok már ellenzékben is követeltek, eszköze lehet az államháztartási törvény módosítása, ami az átláthatóságot szolgálja, a közbeszerzési törvény módosítása, amikor az MFBt is bevonja ebbe a körbe, hiszen a legnagyobb hiányosságok az elmúlt négy évben pont ezen a területen mutatkoztak meg. Szolgálja a törvényjavaslat a modernizációs fordulatot is, elsősorban azokkal a többlettámogatásokkal, amelyek a felsőoktatást, illetve a kö zoktatást segítik. Mint említettem, természetesen e törvényjavaslat kapcsán a legfontosabb a szociális fordulat. Ha a kormány száznapos programját sikerül végrehajtanunk, akkor a lakosság összes jövedelme közel 2,5 százalékponttal nőhet, és ez a növekedés elsősorban az alacsonyabb jövedelmű rétegeket érinti. Ezt szolgálja az, hogy a nyugdíjastársadalom kompenzációt kap, mert 1999ben, az akkori kormány döntése alapján nem kapták meg azt a nyugdíjemelést, amit a korábbi törvények kötelezővé tették. Sokunk s zámára emlékezetes a volt miniszterelnök azon mondata a parlamentben, hogy semmire nem kötelező törvények adták volna meg a nyugdíjasoknak ezt az összeget. Augusztusban egyhavi iskolakezdési támogatást kapnak azok a családok, ahol iskolás gyerekek vannak. Ezzel akarjuk segíteni azt, hogy az iskolakezdés többletkiadásait a szegény családok is könnyebben tudják megoldani. A családi pótlék 20 százalékkal emelkedik. Emlékezetes, hogy az előző kormány családpolitikája elsősorban a gazdagabb családok támogatását szolgálta, ezen kívánunk változtatni. A családi pótlék mindenhova eljut, azokhoz a családokhoz is, ahol olyan kevés a jövedelem, hogy adókedvezménnyel nem tudnak élni vagy csak részben tudnak élni, vagy egyáltalán nincsenek jövedelmek, tehát a családi pótl ék emelése őket is segíti. Nagyon fontos intézkedés a hallgatói ösztöndíjak 30 százalékos emelése. Az előző kormány büszke volt arra, hogy a tandíjat eltörölte, ugyanakkor a felsőfokú intézményekben egyre magasabbak azok a kiadások, amelyek a hallgatókat é rintik. Segíti a családokat a tévé üzemben tartási díjának először átvállalása, később, terveink szerint eltörlése. Annak az Országimázs Központnak, amely tevékenységével a társadalom jelentős részében nagy felháborodást váltott ki az előző években, és ame lyet ígéretünk szerint megszüntetünk, ennek a megszüntetése lehetővé teszi, hogy jelentős összegek megtakarításra kerüljenek; ezt a gyermekétkeztetésre kívánjuk fordítani. A minimálbér adómentessége szintén a legszegényebb családokat segíti. Nagyon fontos, talán nem használok nagy szavakat, történelmi jelentőségű a közszféra felzárkóztatásának a megkezdése, ami érinti az oktatásban dolgozókat, az egészségügyben dolgozókat és más közalkalmazottakat. Mindehhez bruttó 218,3 milliárd forint szükséges, ez az öss zeg is mutatja ennek a törvényjavaslatnak a jelentőségét. A bizottság ülésén egy jogi kérdésben alakult ki vita, a polgári törvénykönyv módosításáról. Az új szöveg szerint a külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlá si jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. Ellenzéki képviselők a "külön jogszabályokban" megfogalmazást kifogásolták, azt állították, hogy ez a változtatás
