Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
19 mögöttünk álló néhány hét csinos kis listát foglal magában a megbízhatatlannak minősítet t fő- és köztisztviselők, nagykövetek, nagy tekintélyű művészek, kuratóriumi tisztségeket viselők leváltásából, eltanácsolásából, sokszor arcpirítóan arrogáns megszégyenítéséből. Úgy látszik, mintha a kormány most támogatást adna és keresne a személyek füg getlenségének felszámolásához, hallunk születendő törvényjavaslatokról a jegybankelnök szuverenitásának megnyirbálására, de olyasmit is hallottunk, hogy a legfőbb ügyész eltávolításának jogi technikáján dolgoznak a demokráciacsomag dolgos katonái. Ezért mi , a Magyar Demokrata Fórum tagjai és képviselői elvárjuk a kormánytól, hogy határolja el magát a legfőbb ügyész személye elleni otromba támadásoktól, és vessen gátat az ügyészség jogállami működését megzavaró akcióknak. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A kormány nevében megadom a szót dr. Bárándy Péter igazságügyminiszter úrnak. Miniszter úr, öné a szó. DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügyminiszter : Tisztelt E lnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Biztosíthatom arról - mert erről vita volt , hogy a szűkebben vagy tágabban vett igazságszolgáltatás ügye, az igazságszolgáltatás függetlensége mindig szívügyem volt, és mindig szívügyem lesz mindazoko n a területeken a jelen pillanatban, amely területeken a jelen státusomban azt képes vagyok befolyásolni. Ilyen természetesen a jogalkotás, ilyen az OIT, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban betöltött tanácsi tagság, és ilyen az a státusom is, ami a kormányzaton belül elfoglalt hely, tehát a kormányzati munkában is nyilvánvalóan minden cselekvésemet ez fogja vezérelni; ez vezérli természetesen akkor is, amikor beleszólhatok a költségvetés mikénti alakításába. Amit azonban a képviselő úr kérdésében szá mon kér rajtam - és nem véletlenül soroltam fel azokat a területeket, ahol az én kompetenciám fölmerülhet , az nem ebbe a körbe tartozik. Tulajdonképpen azt kéri tőlem, hogy az Országgyűlés működését minősítsem. Azt gondolom, hogy ez nem az igazságügymin iszter dolga. Azt gondolom, hogy ezt rajtam számon kérni még kérdés formájában sem lehet. De azt az alkotmány lehetővé teszi, hogy a felelős állami vezetőket, akiket ott fölsorol, interpellálhatja a parlamenti képviselő. Ennek az alkotmányos rendelkezésnek a tükröződése a Házszabály 90. § (1) bekezdése is, amely ugyanezt támasztja alá. Az alkotmány 52. § (2) bekezdése ebbe az interpellálhatósági körbe vonja a legfőbb ügyészt - ez történt. Természetes, hogy vissza kellene utasítanom a kérdést, merthogy nem t artozik a hatás- és feladatkörömbe a megválaszolása. Véleményem persze lehet, és véleményem van. Az a véleményem, hogy a parlament két képviselője - aki persze nem azonosítható a kormányzattal - helyesen, alkotmányosan és a Házszabálynak megfelelően járt e l. Azt gondolom, hogy a legfőbb ügyész úr ugyancsak jogszerűen választ adott, amit a Ház ugyancsak jogszerűen nem fogadott el. Még egy dolog, amit, azt gondolom, a válaszban azért jelezni kell. Aki az ügyészség működését tekintve interpellálható, az az ügy ész, a legfőbb ügyész, érdekes módon 2001 decemberében és a 2002. év elején úgy rendelkezett helyettesével egyetértésben, hogy az az ügyész, aki egy írásbeli nyilatkozatában kétségbe vonta annak a helyességét, hogy interpellálható a legfőbb ügyész a parlam ent előtt, hagyja el az ügyészi testületet. Ez volt akkor a most meginterpellált legfőbb ügyész álláspontja. Azért azt gondolom, hogy ez több mint elgondolkodtató. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
