Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KISS ELEMÉR, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
20 Megköszönöm a m iniszter úr válaszát. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Botka László frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, "A függetlenség napja" címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyette s úr. DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tizenegy évvel ezelőtt, 1991. június 19én a megszálló szovjet csapatok végleg elhagyták Magyarországot. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Megvalósult a rendszerváltók szándéka, generációk v ágya: Magyarország függetlensége valósággá vált. A történelmi tények sorsa, hogy az idők távlatából olyan értékké nemesednek, amely a nemzeti egyetértést kiválthatja. Tizenegy év távlatából demokráciánk megerősödésének, európai kultúránknak és az új generá ciónknak tartozunk azzal, hogy függetlenségünk napját közös nemzeti ünnepünknek ismerjük el. Június 19e önmagában is érték, önmagában is ünnep. De nem kizárólag egy esemény emléke, hanem beteljesedése sokak hősies áldozatvállalásának. Június 19én együtt emlékezhetünk mindazokra, Nagy Imre miniszterelnökre és 1956 hőseire, kiknek mártíromsága a magyar függetlenség elnyerésével érte el a célját. (Zaj, közbeszólások a Fidesz és az MDF soraiból.) A XXI. század új közös ünnepnapján esélyt teremthetünk arra is, hogy együtt véget vethessünk demokráciánk gyermekbetegségének, az ünnepek politikai privatizációjának. Ezzel tartozunk mindazoknak, akik a függetlenség és szabadság eszméjéért életüket áldozták, és tartozunk azoknak is, akik e közös értékeket tőlünk kell hogy örökül kapják. Tizenegy év rövid idő a történelemben, de hosszú az ember életében. Tizenegy év alatt felnőtt egy generáció, akiknek már nemcsak 1956, de 1991 is történelmi emlék. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: És 1990?) Ha megengednek képviselőtársai m egy személyes dolgot, én éppen 1991. június 19én érettségiztem, és már messze nem vagyok a Magyar Országgyűlés legfiatalabb tagja. Az ünnepek célja és értelme az is, hogy egyértelművé tegyék minden felnövekvő generációnak, hogy a versengő többpárti demo kráciában a politikai küzdelmek ellenére is közös értékeinkben egyek vagyunk, és minden érték közül hazánk függetlensége a legszentebb. A szocialista frakció mindezekért üdvözli és támogatja a miniszterelnök úr kezdeményezését, június 19e ünneppé és munka szüneti nappá nyilvánítását, az 1956os forradalom és szabadságharc lyukas nemzeti zászlajának a történelmi zászlók sorába illesztését, október 23a közös parlamenti megünneplését és a Nagy Imreérdemrend megalapítását mindazon tudósok, művészek és közélet i személyiségek számára, akik hűen szolgálják a magyar függetlenség, a társadalmi béke és a nemzeti egység megteremtését. (10.30) Nagy Imre a magyar függetlenségért áldozta életét. Soha nem akart mást, mint békés fejlődést, párbeszédet, demokráciát, egység et a megosztottságban. A konszenzus, a párbeszéd, a szelídség politikája volt az övé. Személye (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) a rendszerváltás jelképe volt, és a magyar függetlenség szimbóluma marad örökké, a magyar állam többször elvesztett és visszan yert függetlenségéé, amelynek értékét közösen kell megbecsülnünk és bölcsen megélnünk, hogy egyenrangú, önmagában bízó nemzetként legyünk részesei a modern Európa intézményeinek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennél nemesebb kihívást, mint mindezt megalapozni, nem is vállalhat magára a XXI. század első Magyar Országgyűlése. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig megadom a szót a kormány nevében dr. Kiss Elemérnek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úrnak. Miniszter úr! DR. KISS ELEMÉR , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter :
