Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadój
177 Hosszú utat kell még bejárnunk addig, amíg a jóléti rendszerváltás valóban befejeződik. A nemzeti közép kormányának az a célja, hogy esélyt adjon mindenkinek az elk övetkezendő években; azért, hogy mindenki képessé váljon élni a lehetőségekkel és azokkal az esélyekkel, amelyeket a kormány teremthet. Korábban elhangzott, és a miniszterelnök úr elmondta, hogy segítséget akarunk nyújtani az elesetteknek. Ahhoz pedig, hog y az elosztható javakat gyarapítsuk, bátorítjuk sikeres és tehetséges honfitársainkat. Tisztelt Ház! A kormányzat kedvező fordulatokat akar elérni a pedagógusoknak, az oktatásban a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók anyagi elismerésének javításá val. A szeptemberi, átlagosan 50 százalékos béremelés az átlagnál kedvezőbben érinti a közalkalmazotti szféra dolgozóit, valamint a magasabb képzettségűeket. És ha ez nem lenne elég a pálya vonzóvá tételéhez, a kormányzat bevezeti a diplomás minimálbér int ézményét, amelynek segítségével a korábban kialakult torlódások a bérrendszerben jelentős mértékben csökkenthetőek. Tisztelt Ház! A törvénytervezet elfogadása az elmúlt négy év gyakorlatától eltérően biztosítaná az alanyi jogú családi pótlék reálértéktartá sát. (9.30) A családi pótlék összegének szeptemberi 20 százalékos emelése mellett bevezeti a minden év augusztusában folyósítandó egyhavi iskolakezdési támogatást, és ezt már az idén is folyósítanák a családoknak. Mindenki, aki tudja, hogy szeptember közel edtével a családoknál általában felmerül az, hogy milyen költségekkel jár az iskolakezdés, tudja értékelni a dupla családi pótlék bevezetését. Ugyanígy a kormány megszünteti az Országimázs Központot, és ezzel párhuzamosan a korábban erre fordított összeget a gyermekétkeztetésre kívánja fordítani 4,7 milliárd forint értékben. Korábban volt egyfajta megközelítés az adótörvények év közbeni változtathatatlanságát illetően, azt hiszem, vannak azért olyan esetek, amikor ez alól érdemes kivételt tenni. Azt hiszem, ezek közé tartozik az, amikor a minimálbér adómentessége megteremtődik. Emellett érdemes a részletekről szólni. A bérjövedelem esetében az érvényesíthető adójóváírás 8 százalékponttal, minden jogosultsági hónappal 6 ezer forinttal emelkedik. Kiemelem, hog y a javasolt szabályozás elfogadása jelentősen, havonta mintegy 13 milliárd forinttal csökkenti a magánszemélyek adóterheit. A kormányprogram részeként júliusban 19 ezer forintos egyszeri juttatást kapnak a nyugellátásban és nyugdíjszerű rendszeres szociál is ellátásban részesülők. Ezzel a lépésével az előző kormányzat egy korábbi adósságot törleszt, hiszen '99ben a nyugdíjastársadalom a törvényben megállapítottnál alacsonyabb nyugdíjemelésben részesült. A javaslat elfogadásával az Országgyűlés az első fél évi költségvetési többletbevételekből 60 milliárd forintot ad vissza a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek részére. A kormány az idősekkel szembeni adóssága mellett gondot fordít a fiatalok helyzetének rendezésére is. A felsőoktatásban a hallgatók tanulmányi és szociális ösztöndíjának alapját képező hallgatói normatíva utoljára 1998ban változott, '98ban emelkedett utoljára. Akkor a költségvetési törvény 70 ezer forintban, a rendvédelmi felsőoktatásban 204 ezer forintb an rögzítette az úgynevezett fejkvótát. A szeptember 1jétől életbe lépő 30 százalékos emelés jelentős mértékben hozzájárul az ösztöndíjak megfelelő értékének visszaállításához. Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak adatai alapján világosan látható az, hogy az e lső öt hónapban a költségvetés helyzete jóval kedvezőtlenebbül alakult, mint azt korábban várni lehetett. Azokban az átadásátvételi dokumentumokban, amelyeket én kaptam, azt tartalmazta a Varga Mihály úr által átadott anyag, hogy 172,5 milliárd forinttal nagyobb lesz idén a költségvetés hiánya akkor, ha semmilyen további intézkedés a későbbiekben nem történik.
