Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
174 vita, hogy kik az igazi bűnösök: azok, akik a titkos jelentéseket olvasták, vagy azok, akik megrendelték. Itt tegnap a Házban arról kérdeztük önt, hogy írte valaha titkos jelentéseket. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én nagyra értékelem azt az ügybuzgalmat - no meg úgy tűnik, ügyességet , amivel mind ön, mind a kormánypártok a tegnapi nap foly amán úgy estéig, ma reggelig bezárólag megpróbálták ezt a történetet ügyesen átalakítani, és arról beszélni, hogy valójában annak idején, az egypártrendszerben, amikor Magyarországon diktatúra volt, amikor Magyarország a Szovjetunió csatlós állama volt, ak kor az állampárt állambiztonsági gépezetében dolgozni valójában becsületes dolog volt. Nagyra értékelem azt az ügybuzgalmat, amivel komoly kísérletet tettek arra, hogy bebizonyítsák: Magyarország annak idején szuverén ország volt, mely szuverén ország érde keinek a védelmét látta csak el az állampárt biztonsági gépezete, titkosrendőrsége. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az egy kérdés, ezen vitatkozhatunk majd valószínűleg, hogy az a bizonyos biztonsági gépezet, az a titkosr endőrség, amelyet a IIIas főcsoportfőnökség foglalt magában, valóban az ország érdekeit védte vagy netán az állampárt érdekeit védte. Büszke lehete az ember arra, ha ennek a titkosrendőrségnek tisztje volt, vagy nem lehet büszke arra, hogy ennek a titkos rendőrségnek tisztje volt? Ezek későbbi kérdések. Miniszterelnök úr, ön ma itt kísérletet tett valamire. Kísérletet tett arra, hogy elmagyarázza, valamilyen formában ezek szerint ennek a biztonsági gépezetnek mégiscsak része volt. De számomra a válasz még mindig nem egészen tiszta. Tudja, miniszterelnök úr, amikor ön az ősi mesterség fogalmat használta, akkor azért elgondolkodtam egy pillanatra - eddig a magyar nyelvben másra használtuk ezt a kifejezést. (Derültség.) Lehet, hogy ezek után új ősi mesterségek kel is meg fogunk ismerkedni. Hogy ezeknek az erkölcsi megítélése milyen a társadalomban, az másik kérdés. (Dr. Géczi József Alajos: Az a legősibb!) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Most hadd kérdezzem meg, ezek szerint az, amit ön ma itt elmondott, azok szeri nt ön 1977 és 1982 között foglalkozott kémelhárítással. Ezt mondta ugyebár. (Dr. Medgyessy Péter bólint.) Ezek szerint könnyen lehet, hogy az a dokumentum, ami a Magyar Nemzetben tegnap megjelent, az ebben a formában igaz. (Dr. Medgyessy Péter: Nem.) Igaz, hogy ön a Belügyminisztérium szigorúan titkos állományú tisztje volt. Kémelhárítással a Belügyminisztérium szigorúan titkos állományú tisztjei foglalkoztak. Igaze tehát, ezt kérdezem öntől, miniszterelnök úr - ha a belügyminiszter feloldotta a titkosság alól, akkor ezt most már megteheti; jelzem, ezt tegnap is megtehette volna, de most már mindenképpen megteheti. Kérdezem tehát, miniszterelnök úr: igaze, hogy ön a D209es számú, szigorúan titkos állományú rendőr főhadnagy? Igaz, vagy nem igaz? (Taps a F idesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Miniszterelnök úr kíván szólni a kormány nevében. Megadom a szót. DR. MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök : Képviselő Úr! Régi barátok vagyunk a történelem és az archeológia bázisán, úgyhogy s zívesen elmondom önnek most még egyszer, bár az előbb is elmondtam. Igen, kémelhárító tiszt voltam. Ez igaz. (Taps a Fidesz soraiban.) Ugyanakkor azt is elmondtam - tegnap is, és ezt ma is mondom , hogy nem 1961 óta. Köszönöm. (Rogán Antal: D209? - Dr. G éczi József Alajos: Ne szórakozzál már, öcsi! - Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból: Maradj már, kisfiam! - Gyere ki a hóra!) (9.20) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) :
