Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
175 Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Fodor Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták szövetségétől, "A pártatlan tájékoztatás" címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A szocia listaliberális koalíció létrejövetelekor is deklarálta, hogy egyik legfontosabb szándéka, hogy helyreállítsa a jogállamot ebben az országban, helyreállítsa mindazzal szemben, ami az Orbánkormány ténykedését jellemezte az elmúlt négy évben. Számtalan olya n rom maradt az előző kormány után, amelynek az eltakarításával kell foglalkoznunk, illetve sok mindent újjá is kell építenünk. A független tájékoztatás szintén ebbe a sorba tartozik. Ami különösen aktualitását adja annak, hogy erről beszéljünk, az az EBES Z jelentése, amely a múlt héten látott napvilágot. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet demokratikus intézmények és emberi jogok irodája ugyanis közzétett egy jelentést a magyar választásokról. Ellenzéki képviselőtársaim figyelmét is különös i ntenzitással hívnám fel arra, hogy ez a jelentés megállapította, hogy a magyar országgyűlési választások megfeleltek a demokratikus nemzetközi normáknak, de az idézett jelentés egyébként talált visszásságokat a magyar választásoknál. Többek között a közszo lgálati médiumok szereplését erősen kritizálta. Engedjék meg, hogy hadd idézzek az ezzel foglalkozó hírekből! Ez a jelentés, az EBESZ jelentése, vagyis külföldiek, akik elfogulatlanul figyelték a magyar választásokat, a következőket állapították meg. Úgy v élték, hogy az állami televízió részrehajló volt a kormány és a Fidesz javára, és megállapították: vitát kavartak azok a benyomások, hogy a kormány és a vezető kormánypárt hirdetései összemosódtak. Az EBESZ ezért megfontolásra ajánlja a kormányzati hirdeté sek korlátozását a kampánycsend előtti háromnégy hét alatt. Szigorúan érvényt kellene szerezni azoknak az intézkedéseknek, amelyek tiltják, hogy egy műsorszóró bármely politikai párt érdekeit szolgálja. A közmédiumok felügyelőbizottsági tagjai felelősségg el kellene hogy tartozzanak az egyenlő feltételek szabályainak áthágásáért. Egyébként az EBESZ azt is megállapította, hogy a közszolgálati televízió egyes csatornája híradásaiban és kommentárjaiban egyértelműen a kormánynak és a Fidesznek kedvezett, és ez a részrehajlás a második forduló előtti két hétben tetőzött. A nyomtatott sajtó híradásai ellenben túlnyomórészt semlegesek voltak, kivéve a Magyar Fórumot. Nos, tisztelt képviselőtársaim, nem az EBESZ az egyetlen nemzetközi szervezet, amely szóvá tette, h ogy Magyarországon a Fideszkormányzat alatt súlyos aránytalanságok voltak a tájékoztatásban. A Freedom House nevű nemzetközi szervezet szintén éves jelentéseket készít a különböző országok médiájának az állapotáról. A magyar médiahelyzettel kapcsolatban a z Orbánkormány tevékenysége alatt jelentősen romlott a megítélésünk a politikai befolyásolás mértékének a tekintetében. Egyébként különböző kategóriákat állít fel ez a szervezet. Itt többpontos volt a romlás az elmúlt négyéves időszakban. A Freedomfórum, illetve a Freedom House is megállapította, hogy visszásságok vannak a magyar sajtóban. Egyes visszásságok példájaként említette, hogy kormánypárti politikusok nyomást gyakoroltak a Magyar Hírlapra, hogy a kormánypárti lapok előnyben részesültek az állami hirdetések és a kormányzati információk hozzáférése szempontjából, az állami tulajdonú orgánumok pedig általában elfogultan kezelik a politikai kérdéseket. Nos, tisztelt képviselőtársaim, jobb őszintén szembenéznünk azzal, hogy valóban a Fideszkormányzat, az Orbánkormányzat jelentős dúlást végzett a magyar sajtószabadságban. Nemcsak az elhíresült lex Pokol és lex Répássy az, amelyet, azt gondolom, elrettentő példaként kell említenünk a jogállamiság és a demokrácia szempontjából az elkövetkezendő időkben, hanem az a gyakorlat, amit a köztelevízió, a közrádió végzett az elmúlt időszakban, szégyenteljes volt. Emlékszünk arra, hogy nemzetközi fórumokon az előbb már általam említett szervezeteken kívül az