Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
135 Szeretném a képviselő úrnak elmondani - bár biztos , hogy tudja, szerintem csak eltévesztette, hiszen valamikor ön is szakszervezeti vezető volt , hogy a szakszervezetek nem csak a saját tagjaik érdekeit képviselik a cégeknél. Ezt szeretném hangsúlyozni, hiszen a kollektív szerződés minden munkavállalóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tage vagy sem. Nagyon sajnálom, hogy a volt államtitkár úr ezt nem tudja. Erre csak azt tudom mondani, hogy igazából nehéz olyan dolgokban vitatkozni, amikor valaki nincs képben, és nem tudja, mi van a mu nkahelyeken. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Ismételt kétperces hozzászólásra megadom a szót Őry Csaba képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Így van ez, itt szó szót követ, úgyhogy kénytelen vagyok reagálni arra, amit Filló képviselő úr mondott. A szakszervezetek az egyesülési törvény alapján jönnek létre, és mint ilyenek, nyilvánvalóan lehet, hogy a munkavállalók vagy adott eset ben a munkavállalók nevében szólalnak föl, de képviselni a tagságukat képviselik. Ami pedig a kollektív szerződést illeti: ha megnézzük a munka törvénykönyvét, ott elég bonyolult, többlépcsős rend van. Vannak esetek, amikor többféle szakszervezet van, és k ülönféle álláspontot, különféle véleményt képviselnek. Ezeknek a problémáknak az áthidalására bonyolult mechanizmust ír le a kollektív szerződés elfogadása érdekében a munka törvénykönyve. Tehát azt gondolom, változatlanul igaz az, hogy a szakszervezeteket és a szakszervezetek nevében megszólalókat saját tagságuk választja meg és hatalmazza föl arra, hogy a munkavállalók nevében, érdekében - vagy ahogyan ők gondolják - felszólaljanak, míg az üzemi tanács esetében az adott vállalat, az adott cég dolgozóinak összessége van följogosítva. De nem is ez a lényeg. A lényeg igazából az, hogy miért nem lehet ott tárgyalni, ahol nincs szakszervezet. Miért kell a kollektív szerződés jogát gyengíteni és megvonni ott, ahol nincs szakszervezet? Ez az a helyzet, amit nem t artunk helyesnek és elfogadhatónak. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, ebben a vitaszakaszban kíváne még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Tekintettel arra, hogy nincs jelentkező , a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 513. pontjai alapján. Elsőként megadom a szót Őry Csaba képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából, aki írásban jelezte - a vit aszakasz megjelölése nélkül , hogy szólni kíván. Kérdezem a képviselő urat, kíváne ebben a vitaszakaszban is szólni. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Még nem nyomtam meg a gombot, de valóban szándékoztam. ELNÖK (dr. Szili Ka talin) : Írásban lejelentették, de nem volt a vitaszakasz megjelölve, ezért követtem el ezt a mérhetetlen udvariasságot, képviselő úr, úgyhogy öné a szó. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) :
