Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
372 véve még nem jelenti azt, hogy az üzemi tanács sokkal erősebb kollektív szerződést képes kötni, mint egy szakszervezet. Erős, a munkavállalók érdekeit maximálisan képviselni tudó, a törvénytől is jobb eredményeket produkáló kollektív szerződést csakis egy nagyon erős szakszervezet képes kötni. Ezért nagyon fontos, hogy egy állam arra törekedjen, hogy erős szakszervezetek legyenek, és ha ezt ki tudják harcolni, akkor a miniszternek pedig az a dolga, hogy kiterjessze ágazati szintre ezeket a kollektív szerződéseket, és igazak legyenek azokban a kisüzemekben is. Én Magyarországnak abban a kistérségében vagyok országgyűlési képviselő, amely a 150 kistérség közül a 150., 30 százalékon felüli a munkanélküliség. Ha az ottani, csekély létszámú munkahelyeken egy munkavállaló meg mer szólalni saját maguk érdekében, bizony elég hamar utcán találja magát, és másik tíz jelentkező van arra, hogy azonnal munkába állhasson, és ilyen körülmények között bizony nem olyan harcosak. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a harcosságot erősíteni tudjuk, és minden körülmények között a munkavállalókat megerősítsük. Eszembe jutottak itt, míg önöket hallgattam, régi t örténelmi tanulmányaim. Egyszer egy történelemkönyv lábjegyzetében azt olvastam, hogy Magyarországon az első kollektív szerződés 1848. május 17én köttetett meg. Az akkori munkaügyi minisztert úgy hívták, hogy gróf Batthyány Lajos. Ő annyira fontosnak tart otta a kollektív szerződést, hogy személyesen bábáskodott annak szövegezésében, és személyesen részt is vett a megkötésekor. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces fels zólalásra következik Juhászné Lévai Katalin, a Magyar Szocialista Párt részéről. Képviselő asszony, öné a szó. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos dolog és emberi erény az, ha következetesek vagyun k. Nagyon örültem volna annak, ha az elmúlt négy évben az akkor még kormányzó képviselőtársaim ilyen következetesen és vehemensen képviselték volna azokat az érdekeket, amelyek a munkavállalók és azok érdekképviseletére vonatkoznak. Sajnálom, hogy négyéven te ez a következetesség ezek szerint változik - ezt másképp is lehet nevezni. Én mindenképp fontosnak tartanám azonban Őry úrnak megjegyezni, hogy ha emlékezetem nem csal - márpedig itt ültem én is négy évvel ezelőtt a parlamentben , az a törvénymódosítás , amelyre ön hivatkozik, és a jog harmonizációjáról szól, úgy került be ide a parlamentbe, hogy nem bírta az érdekképviseletek támogatását, ugyanis önök nem azt a formáját nyújtották be annak a törvénynek, mint amelyről egyébként az érdekképviseletekkel el őzetesen tárgyaltak. Tehát nem állja meg a helyét az, hogy önök ebben egyeztettek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra következik Sümeghy Csaba úr, a FideszMagyar P olgári Párttól. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Először államtitkár úrnak szeretném elmondani, hogy utolsó mondása megerősített: igen, ez a kormány gyáva az érdekegyeztetés területén. Nem az az érdekegyeztetés, államtitkár úr, hogy beszélgetünk. Az érdekegyeztetés az, ha önök bejelentik itt - és nem adnak 19 képviselőnek lehetőséget a törvény benyújtására : beterjesztettünk egy törvényt, és május 23án vagy június 12én az érdekegyeztető tanács ezt megtárgyalta és jóváhagyta. Ez az érdekegyeztetés. A Filló Pál képviselőtársam által elmondottakra visszatérve szeretném elmondani: Filló úr, azért, hogy a szakszervezetek ilyen helyzetben vannak, és 600 ezer alatti tagjuk van, önök a felelősek; ezt ne felejtsük el! (Filló Pál: Én?) Igen. Ugyanis a FideszMagyar Polgári Pártnak régi felfogása -
