Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - PÜSKI ANDRÁS (MDF):
373 gondolom, nem mondok újat önöknek : abszolút, egyértelműen támogatta mindenkor a szakszervezeteket, nem támogatta soha azokat a szakszervezeti vezetőket, akik ott ültek, abban a padban, és azo kat a szakszervezeteket, amelyek az MSZP kihelyezett tagozataiként működtek, lásd a mostani választásokat. Ezen túlmenően a Fidesz a szakszervezetek létjogosultságát minden esetben elismerte és támogatta. Nemcsak ezért terheli önöket a felelősség, hanem az ért is terheli a felelősség, mert rendszeresen hoztak olyan törvényjavaslatokat, mint például most, ebben a törvényben is, ahol kvázi majdnem kötelezően írják elő a szakszervezeti tagságot. Tessék szíves lenni észrevenni, hogy ez a rendszer már elmúlt! Ez a mai, modern, polgári felfogásba már nem beilleszthető rendszer, hogy egy szakszervezet képviselje az egész magyar munkavállalói társadalmat. Én úgy gondolom, Filló Pál képviselőtársam, ha nem erőltették volna hosszúhosszú éveken keresztül a szakszerveze tek kötelező jelenlétét, a kötelező levonást, a kötelező munkaszámot, a kötelező órákat, a kötelező díjazást, akkor a szakszervezetek lényegesen előrébb állnának, és sokkal jobban illeszkednének be a ma magyar társadalmi rendjébe. ELNÖK (Mandur László) : Kö szönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Csizmár Gábor államtitkár úr. Öné a szó. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Sümeghy képviselő urat még egyszer szeretném kérni, hogy egy kis mértéktartással legyen. '94 és '98 között a Hornkormány idején az Európai Unió egyetlenegy országjelentésében nem szerepelt kritika az érdekegyeztetésre vonatkozóan. 1998 és 2002 között, amikor ön kormánymegbízott volt, és volt lehetősége a kormány ü gyeire befolyást gyakorolni, akkor az Európai Unió valamennyi éves országjelentésében kritikaként fogalmazódott meg az érdekegyeztetés hiánya vagy formalizmusa. Én tisztelettel kérem, képviselő úr, legyen egy kicsit mértéktartó bb, legyen egy kicsit önkritikusabb! A bizottsági ülésen meg itt, a plenáris ülésen kiderült már, hogy az ön memóriája szelektív, mert rosszul emlékszik '97re, '96ra, '95re. Nem baj, ez nem probléma, vissza kell szedni a jegyzőkönyveket, el kell olvasni , lehet tájékozódni. Ez önmagában nem gond. De ha valaki annyira egyoldalúan minősít kormányzati ciklusokat, hogy annak valójában a valósághoz semmi köze nincs, akkor ott kénytelen az ember azt kérni, hogy egy kicsi mértéktartással. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kétperces felszólalásra következik Püski András, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Képviselő úr, öné a szó. PÜSKI ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztel t Ház! Kétszer ad, ki gyorsan ad - mondta szocialista párti képviselőtársam, s talán ez indokolja ezen törvényjavaslat ilyen gyors Ház elé terjesztését, hiszen úgy ítélem meg, hogy a választási kampányban nyújtott támogatás fejében gyorsan a szakszervezeti elitnek vissza kell adni ezt a kölcsönt, és szerintem ez nem demagógia. Az érdekegyeztetésről: az érdekegyeztetés fontosságát mindig is hangsúlyozta a Szocialista Párt. Most, amikor valóban szükség lenne rá, akkor nem látom, hogy hol van az a bizonyos val ódi társadalmi párbeszéd. Én legalábbis a foglalkoztatási bizottság tagjaként a mai napig nem láttam egyetlenegy olyan dokumentumot sem, amely, mondjuk, a munkaadói oldal véleményét tartalmazná. Igaz, a bizottságban az államtitkár úr azt mondta, hogy infor mális jellegű egyeztetések vannak alapvetően szakszervezeti körökkel. De én akkor lennék igazán nyugodt, ha megvalósult volna az, amit Béki Gabriella képviselőtársam mondott, miszerint az a valódi érdekegyeztetés, amikor nemcsak leülünk, hanem konszenzusra jutunk. Teljes mértékben egyetértek vele, csak azt sajnálom,
