Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 24 (3. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság Kormányának programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalási időkeretének felosztásáról - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
95 Mi emberi és szakmai mércéket kívánunk állítani, és úgy gondoljuk, hogy tanulni kell az elmúlt tizenkét év tapasztalataiból, ezek az értelmetlen, s zakmai harcok helyett politikai küzdelmek a jelenlegi helyzetbe hozták a mezőgazdasági termelőket, az agráriumot, és úgy gondolom, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a vidéken élő emberek voltak. Tehát szellemiségében és szakmai tartalmában is új agrárpolit ikát kívánunk megvalósítani. A szembeállítás, a megosztás és a részrehajlás helyett mi az együttműködésre kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Mi azt szeretnénk, hogy még vasárnap is a falu főutcáján béke legyen, együtt találkozhassanak és együtt mehessenek ott az őstermelők, a családi gazdálkodók és a szövetkezeti tagok, mert meg vagyunk róla győződve, hogy az alapvető ellentétek nem köztük vannak, ők csak tisztességesen szeretnének megélni ebből az ágazatból, amely ágazatnak közös és nyomasztó gondjai vannak. E zekre a nyomasztó gondokra kell választ adni. Az agrárgazdaságot értékrendünk szerint nem lehet kizárólag a versenygazdaság szemüvegén keresztül nézni, hiszen nagyon sok ember kényszervállalkozóként végzi ezt a tevékenységet, egyszerűen Magyarországon olya n térségekben él, ahol az egyszerű megélhetésére, a jövedelemkiegészítésére nincs más lehetősége, mint mezőgazdasági tevékenységet végezni. Tehát ezért jelentettem ki én is több fórumon, hogy nem szeretem azt a szót, hogy szektorsemlegesség, mert tisztában vagyok azzal, hogy azonos szabályozással, támogatási rendszerrel, mércével - az elvonás tekintetében is - nem lehet ugyanúgy kezelni a kistermelőket, az őstermelőket és a társas gazdaságokat. A mezőgazdaságnak van egy másik vetülete is a társadalmi és a s zociális problémákon kívül, ez pedig a környezetgondozás és a környezetápolás. Arról is meg vagyok győződve, hogy egy gazdasági ágazat csak hazaszeretetből nem képes felvállalni egy ilyen tevékenységet, finanszírozni ennek a költségeit, de arról is meg vag yok győződve, hogy legracionálisabban ezt a feladatot úgy lehet elvégezni, hogy egy fenntartható mezőgazdasági tevékenységet próbálunk kialakítani a vidéken, és a termelőtevékenységgel párhuzamosan, átfedésben kívánjuk ezeket a feladatokat megvalósítani. D e szeretném hangsúlyozni, ezt a mezőgazdasági termelők olyan mértékben tudják felvállalni, amilyen mértékben a társadalom is elismeri számukra. Én a jelenlegi helyzettel nem kívánok foglalkozni; aki a mezőgazdaságban él, tudja, milyen nehéz a helyzet, mily en alacsony a jövedelem, sajnos egy helyben topogunk, tehát úgy gondolom, hogy a strukturális és a jövedelemválság mellett a szakirányítás színvonalát is jelentősen növelni kell az elkövetkezendő években. A Medgyessykormány egy nemzeti agrárprogramot kész ített, bátran mondhatom ezt, hiszen nem pártpolitikai műhelyekben készültek azok az elképzelések, az a kormányprogram, amely önök előtt is fekszik. Mi már a programkészítés fázisában az együttműködésre törekedtünk, igyekeztünk bevonni minden szakmai szerve zetet, függetlenül attól, hogy az a kistermelőket képviseli vagy a társas gazdálkodókat képviseli. Természetesen a legtöbb helyről érdemi véleményeket és javaslatokat kaptunk, amelyeket megfontolás után beépítettünk a programunkba. Azért tettük ezt, mert h a a magyar mezőgazdaság fejlesztését és talpra állítását nemzeti ügynek tartjuk, és az elkövetkezendő időszakban is társadalmi párbeszéd alapján kívánunk építkezni, a legalapvetőbb kérdésekben nemzeti konszenzusra törekszünk, és ezt teljesen őszintén mondo m, a leendő ellenzék részéről is minden szakmai javaslatot meg kívánunk fontolni. És úgy gondolom, hogy vannak olyan törvények, amelyeket nem lehet négyévente felforgatni és újjáalakítani, ilyennek tartom például a termőföldről, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, bár az elkövetkezendő száz napban mi rendbe akarjuk tenni ezt a kérdést, de természetesen önökkel együttműködve. Ez az együttműködés csak önökön múlik. Szembe kívánunk nézni a legégetőbb problémákkal, így a mezőgazdasági termelőket sújtó adósság gal is. Természetesen örültünk annak, hogy a családi gazdaságok újabb fejlesztési lehetőséghez jutottak, de szembe kell nézni azzal a problémával, hogy négy év alatt a mezőgazdasági termelők adósságállománya megduplázódott. Nem 200 milliárd, hanem közel 40 0 milliárd forinttal tartoznak az integrátoroknak és a bankoknak, és a legnagyobb probléma az, hogy eközben a beruházási ráta, miközben ilyen hatalmas adóssághegyeket halmoztak fel, igazából nem nőtt, ami azt
