Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
452 (12.00) Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már itt is elhangzott, a médiatörvény jogharmonizációs módosítását az előző ciklusban három ízben terjesztették elő. A módosítás elfogadása lehetővé tette volna, hogy hazá nk lezárja a "Kultúra és audiovizuális politika" című csatlakozási fejezetet. Ennek keretében megnyílhattak volna Magyarország számára azok a közösségi programok, amelyek célja a részt vevő országok kulturális örökségének megőrzése és további gazdagítása v olt. A törvénytervezetek szabályozni kívánták a kiskorúak védelmében a televíziós csatornák műsorpolitikáját. Mindhárom beterjesztés alkalmával - hiszen kétszer a kormány, harmadszor pedig Szalai Annamária terjesztette elő a törvénytervezetet - az MSZP és az SZDSZ elutasította ezt a látszólag mindannyiunk számára fontos javaslatot. Eközben a médiák szabályozását a csatlakozni kívánó országok túlnyomó többsége teljesítette. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miként mondtam, az MSZP és az SZDSZ elutasította a törvén ymódosítást, mely a gyermekek érdekeit szolgálta volna, elutasította, miközben a televíziók műsoraiban tombolt az erőszak. Nézzük a tényeket! Az ORTT műsorfigyelő és elemző igazgatósága tartalomelemzéses módszerrel vizsgálta a jelentősebb hazai tévécsator nák műsorainak erőszaktartalmát. Azt tapasztalták, hogy az M1en, a TV2n és az RTL Klubon a bemutatott filmek kétharmada tartalmazott erőszakos jeleneteket. A közszolgálati csatorna minden típusánál az erőszakot tartalmazó műsorszámok arányának növekedésé t regisztrálták. Ha a teljes műsoridőt vesszük alapul, akkor az M1 műsoridejének 1 százalékát, az RTL Klub és a TV2 műsoridejének 66 százalékát tette ki az erőszak. Mint köztudott, a műsorszolgáltatással kapcsolatos szabályozások általá ban megszabják az erőszakos jelenetek sugárzásának feltételeit. Egyrészt korlátozzák az erőszak bemutatásának időpontját, másrészt a televíziókat előzetes figyelemfelhívásra, illetve az erőszakot tartalmazó műsorszámok folyamatos megjelölésére kötelezik. A hazai médiatörvény eddig az 5 órától 23 óráig terjedő időszakot tekintette védettnek az erőszak bemutatása szempontjából. Ekkor nem lehet sugározni a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemut ató műsorszámot. A már említett vizsgálat szerint reggel 6 és 18 óra 30 perc között az erőszakos jelenetek 52 százaléka került adásba, a legnagyobb mértékben az RTL Klub műsoraiban, ahol elérte az 57 százalékot. Tisztelt Képviselőtársaim! A mediális erősza k mértéke és a gyermekek lélektani fejlődése közötti kapcsolat vizsgálata során alkotott egyik legismertebb elmélet az úgynevezett obszervációs modell. Az elképzelés szerint, mivel a gyermekek az utánzás permanens folyamatában sajátítják el a viselkedésmin tákat, így többek között eltanulják a televízió által sugallt erőszakos modelleket is. Mindezt Ranschburg Jenő írja a "Félelem, harag, agresszió" című művében. Nos, e tanulási folyamat szempontjából lényeges momentum, hogy a befogadók milyen gyakorisággal szembesülnek az agresszív vizuális ingerekkel. Érdemes még elmondani azt is, hogy egy hét alatt az M1en 196, a TV2n 640, az RTL Klubon 670 erőszakos jelenet volt látható. A mediális erőszak visszaszorítása érdekében is nagyon fontosnak tartom, hogy a par lament végre tárgyalja a médiatörvény jogharmonizációs módosítását, ezen belül is az agresszió médián belüli visszaszorítását, a kiskorúak védelmét. Tisztelt Országgyűlés! Többen megjegyzést tettek a közszolgálati hírműsorokra. Most, a médiatörvény módosít ásának tárgyalásakor engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam a törvény második fejezetének néhány passzusát, amely azt jelzi, hogy a hírszolgáltatás terén a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok eltérő piaci szerepük és preferenciáik dacára sem térhetne k el a törvény szabta normáktól. A médiatörvény ugyanis a következő alapelveket adja meg a műsorszolgáltatás elveiről és szabályairól szóló részben. A 4. § (1) bekezdésében a következő olvasható: "A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekr ől, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak
