Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF):
403 Miről beszélünk itt? Itt arról beszélünk, hogy bármelyik tárcát bármely döntéssel tetszőleges számú darabra lehet darabolni, akár valamely feladat kiemelése, akár egy koalíciós vita, vagy akár bármely olyan esetben, amikor döntés kell hogy szülessen arról, hogy valakit ilyen helyzetbe hozunk. Az előbb azt a szót említettem, hogy az államtitkárok sajátos mutációja a címzetes államtitkár ebben az előterjesztésben, de itt ezt még hadd fejeljem meg azzal, hogy sajátos alminiszterekről beszélhetünk ugyanebben a pillanatban, hiszen abban az esetben, ha komplett, intakt apparátusrészeket leemelek a minisztériumokról és azoknak ilyen módon az apparátusvezetésben csak a miniszter által irányítható vezetőt adok, akkor a továbbiakban való iga z, hogy a miniszter a maga irányítási jogkörében, ha és amennyiben erre mint vezető, mint apparátusvezető képes, akkor ezt lehetséges vezetni, én ezt nem vitatom. Azt sem vitatom, és udvariatlan sem akarok lenni, hogy erre nyilvánvalóan az önök miniszterei is képesek, de azért abban talán némi egyetértés mutatkozhat, hogy ez a továbbiakban kizárólag vezetői kvalitások kérdése. És én azt gondolom, hogy komplett miniszteriális apparátusok együttes, egy cél érdekében való működtetését nem biztos, hogy helyes t örvényben ennek kitenni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm a képviselő asszony hozzászólását. Megadom a szót Horváth Balázs képviselő úrnak. DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örülök, és az Antallkormány felé irányuló megtiszteltetésnek tartom, hogy két olyan közjogi, illetve közigazgatási kategóriát visszaemelünk, visszaemelnek - nagy valószínűséggel megszavazva - a közigazgatási gyakorlatba, melyeket 1997ben általam nehezen indokolhat ó módon, de kiemeltek. Két neuralgikus pontja van és lehet a törvényjavaslatnak. Az egyik a politikai államtitkár helyettesítése, a miniszter helyettesítésével kapcsolatos rendelkezés. A legkisebb fenntartá som sincs ezzel kapcsolatban, a bizottsági vitában is pontosan ezért tartózkodtunk, hogy ez a dolog helyes és értelemszerű rendje, mindenki, az előadó államtitkár úr is foglalkozott azzal, hogy a kormány politikai döntést hoz, ha meg akarjuk tisztítani vég re a kormányzást és magát az igazgatást, a köznek igazgatását, akkor intenzíven nem lehet a politikát beinjekciózni az ott dolgozókba. Ez a rendelkezés teljesen egyértelmű, és értelemszerűen, ha csak ezt tartalmazná az előterjesztés, fenntartás nélkül a Ma gyar Demokrata Fórum és személy szerint én is támogatnám. A címzetes államtitkárra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban viszont rendkívül komoly fenntartásaim vannak. Az első és - a későbbiek során kifejtendő módon - az egészen végigvonuló aggályom az, hogy nem tudom, miért kerülhet sor címzetes államtitkár kinevezésére. Ha emlékeznek rá, Avarkeszi képviselő úr nagyon pontosan kell hogy emlékezzék rá, annak idején az Antallkormány Balsai István előterjesztésében azzal indokolta a címzetes államtitkári r ang, úgymond, beosztás létrehozását, hogy vannak olyan, több tárcához tartozó aktuális, nagyon komoly, némely esetben az ország egészét érintő feladatok, kiemelt és váratlanul jelentkező feladatok, amelyek megoldásához egyrészt egy koordinatív képességgel rendelkező, másrészt lehetőséggel rendelkező politikus kell, következésképpen a feladathoz rendelte a jogállási törvény elődje, a kilencvenes törvény ezt a címet. A legkomolyabb fenntartásom, fenntartásunk itt jelentkezik, hogy sem a normaszöveg, sem az el éggé slendrián indokolás - elnézést kérek a kifejezésért, államtitkár úr - ezzel nem foglalkozik. Mindenki olvasta, én nem fogom felolvasni, eléggé előre jár, elszaladt már az idő; az, hogy valamilyen feladat megoldására címzetes államtitkárt kreálunk, ez rendkívüli módon kevés. Én most nem tudom eldönteni azt, hogy ki és milyen indokolással fog dönteni abban a kérdésben, hogy fölterjeszt valakit a köztársasági elnök úrhoz címzetes államtitkári beosztás, kinevezés elnyerése okából, elnyerése végett. Abban a pillanatban, ha én a kormányzattól egyértelmű választ kapok a vonatkozásban, hogy letisztítja a profilt, és dönt abban a kérdésben, hogy megoldandó és milyen
