Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MIKES ÉVA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MIKES ÉVA (Fidesz):
402 a címzetes államtitkári intézményt, merthogy ez a politikai államtitkár megbízatására hajadzik, és felesleges ezt fenntartani. Az 1990. évi átmeneti törvényben a szabály valóban az volt, hogy a cí mzetes államtitkár megbízatása is a kormány megbízatásának az időszakára szól, ebben az előterjesztésben pedig e tekintetben - a közigazgatási államtitkár sorsát követve - egy határozatlan idejű kinevezésről beszélhetünk. Ha már a kinevezéseknél tartunk, m ég egy érdekességre - nekem legalábbis érdekes volt - hadd hívjam fel a figyelmet, ez pedig a háromfajta államtitkár kinevezésének a menete. A politikai államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, de előtte a miniszterelnök ki kéri az adott miniszter véleményét. A közigazgatási államtitkárt - természetesen a szokásos úton - miniszterelnöki javaslatra a köztársasági elnök nevezi ki, de a miniszter javaslata alapján, és ez a megszokott jogi nyelvezetben egy erősebb jogosítványt ta kar, mint pusztán a véleménykikérés. A címzetes államtitkár esetében az egész még egy bukfencet vet. A miniszterelnök javaslatára úgy nevezi ki a köztársasági elnök a címzetes államtitkárt, hogy a miniszterelnök a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára tesz javaslatot, de a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter előtte kikéri az adott miniszter véleményét. Ezt csak érdekességként említem meg, mert ez szintén arra utal, amit önök is említettek, hogy összkormányzati feladatokról is szó van. (18.20) Nyilvánvalóan azért kellett beiktatni plusz szálként a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatát a miniszter véleménye felett vagy annál erősebb hatással, hogy e szempontok is érvényesüljenek. De azért én hadd említsem meg azt a gyanúmat is, hogy arról nem tudunk - és nyilvánvalóan ez majd a gyakorlatban fog kiderülni, és biztos vagyok benne, hogy ez lenne a válasz is, hogy majd a gyakorlatban kiderül , hány címzetes államtitkár kinevezésére kerül sor. Szeretném felhívni a figyelmet arra , hogy ez a szabályozás nagyon sajátos mutációt állított elő, és tulajdonképpen attól függ, honnan közelítem, hogy a politikai államtitkári vagy a közigazgatási államtitkári megbízatás sajátos mutációjae, mert míg való igaz, hogy nem a kormány megbízatásá nak időtartamára szól, addig egy rendkívül erős, politikailag is rendkívül erős funkcióról beszélünk. Mutatja ezt egyébként többek között a kinevezés módja is, és mutatja az is, hogy amíg szándék szerint nagy horderejű kormányzati feladatokat, önálló felad atokat kapnak vagy kaphatnak ezek a címzetes államtitkárok, vagy legalábbis egy tárcán belül nagy horderejű külön feladatokat, hiszen csak ez indokolhatja a kinevezésüket, addig természetesen a közigazgatási államtitkárra vonatkozó bértábláról beszélünk és a közigazgatási államtitkárra vonatkozó védettségről beszélünk az ő esetükben. Engedjék meg - kis létszámban vagyunk jelen , volt politikai államtitkárként hadd mondjam el, hogy ez egy jó trükk: így tulajdonképpen elő lehet állítani olyan politikai állam titkárt, aki közel kétszer annyit keres és védett, hiszen a kinevezése határozatlan időre szól. Arról az elméleti lehetőségről beszélt a többségi vélemény előadója, amit valóban fölvetettünk a bizottsági ülésen, mégpedig én vetettem fel, hogy az apparátuso k szétdarabolásának, szétdarabolódásának a veszélye fennállhat. Ebbéli aggályomat azon túl, hogy ez csak elméleti aggálynak minősíttetett, nem is sikerült oldani, hiszen az 1990es címzetes államtitkári és a most bevezetendő címzetes államtitkári poszt köz ött több más mellett, amiből jó néhányat említettem, nagyon jelentős különbség az is, hogy a '90ben megalkotott címzetes államtitkári poszt kedvezményezettje egy apparátusban dolgozott, benne egy apparátusban, és az apparátusok vezetése tekintetében idáig mindegyik kormány betartotta azt a szerintem helyes szabályt, hogy az apparátusoknak van egy vezetője, a közigazgatási államtitkár, aki a miniszter irányítása alatt végzi a tevékenységét. Ez a javaslat azonban a címzetes államtitkárt tökéletesen kiveszi a közigazgatási államtitkár alól, a közigazgatási államtitkár semmilyen módon nincsen hatással arra az apparátusra vagy apparátusrészre, amelyet a címzetes államtitkár vezet, olyannyira, hogy ezen apparátus tekintetében még a munkáltatói jogokat is a címzet es államtitkár gyakorolja.
