Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
383 és szakszervezetek egymással egyeztessenek; és a legkevésbé sem arra van szükség, hogy különféle politikai, ideológiai, érzelmi motívumoktól vezérelve itt egyébként szakmailag pontatlan vitákat folytassunk erről a parlamentben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor az előre bejelentett felszólalók sora folytatódik... Bocsánat, kétperces felszólalásra érkezett kérés Farkas Imre, Magyar Szocialista Párt részéről. Ké pviselő úr, tessék parancsolni, öné a szó. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Azt gondolom, Őry Csaba is nagyon jól látja, hogy miért kell ezekről a kérdésekről beszélni, amelyekről most ők beszélnek; mert politikai oldalról ezt a két támadási pontot találták meg elsősorban, valóban a formális érdekegyeztetés hiányát, a másik oldalról pedig a szakszervezetekkel kapcsolatos kérdéskört. De azt hiszem, hogy a törvényjavaslat háromnegyed részéről azért mégiscsak szólni kellene. Ha nem is egyes pontokat kie melve, hogy mi van írva, mondjuk, a helyettesítésről vagy az átirányításról, de igenis foglalkozni kell ezekkel a kérdéskörökkel. Csak azt hiszem, az ellenzéki oldal most azért nem akar ezzel foglalkozni, mert vélelmezhető - és ez így volt egyébként 2001b en is , hogy a képviselők ezekben a szakmai kérdésekben nagyon sok esetben egyetértettek. Tehát ha most arról kezdenének el beszélni, akkor, úgy gondolom, akár most az általános vita során, akár majd a részletes vita során megtalálható egy olyan mező, aho l igenis az ellenzék véleménye és a kormánypárti oldal véleménye szakmailag összeegyeztethető. Csak ha most ez jönne ki az általános vita során, akkor nem lenne ilyen jó balhé a mi beadott indítványunk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szép en, képviselő úr. További kétperces nincsen, folytatnánk az előre bejelentett felszólalókkal. Következik Juhászné Lévai Katalin, az MSZPtől; őt követi Mester László, szintén a Magyar Szocialista Párttól. Képviselő asszony, parancsoljon, öné a szó. DR. JUH ÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Lehet, hogy néhányan a másik oldalon idegesek lesznek, de mégis azt kell mondanom, hogy nemrég a munka ünnepéhez kapcsolódóan olvastam egy cikket egy mun kajogásztól, aki jó néhány kérdést felvetett a munkavállalók helyzetéről Magyarországon, és mint szakember megfogalmazott néhány olyan elvárást a törvényhozók felé, a mindenkori kormányzat felé, ami, azt gondolom, nagyon elgondolkodtató. Azt is fölvetette a május 1je közeledtén, hogy vajon mikor érjük el azt Magyarországon, hogy a munkából, bérből, fizetésből élők örömükben meg tudnak feledkezni majd arról, hogy a munkavégzésnek milyen nehézségei vannak, és felszabadultan tudják ünnepelni május 1jét. És a kkor, amikor olvastam ezt az írást, eszembe jutott, hogy önök, akik most ott a másik oldalon oly harcosan védik a munkavállalók érdekeit, megajándékozták őket 2001. május 1je alkalmából a munka törvénykönyvének azzal a módosításával, ami az európai uniós hivatkozással számos olyan munkavállalóellenes módosítást tartalmazott, ami bizony megkeserítette és ma is megkeseríti a munkavállalók életét Magyarországon. Ez az elmúlt négy év tehát nemhogy könnyebbséget hozott volna a munkavállalók számára, hanem az ö nök jóvoltából rontotta a helyzetüket. Ezért kell most arról beszélnünk, hogy a száz nap programjában legalább állítsuk helyre azt a négy évvel ezelőtti kiindulópontot, ahonnan egyébként Európához csatlakozva javíthatjuk a munkavállalók helyzetét. Sokan já runk és tapasztaljuk a munkavállalók körében, hogy bizony sokan vannak közülük olyanok, akik mindennap összeszorult
