Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
376 Szeretnénk, ha a munkavállalói jogok erősödnének, és mindezek mellett a párbeszéd és az együttműködés rendszere kialakulna, a kialakulást követően pedig tovább erősödne. Úgy gondoljuk, hogy ehhez viszont már partnerek kellenek. Itt lehet visszatérni a szakszervezetekre, hiszen a szakszervezetek nem mást tesznek, mint a munkavállalók érdekeinek képviseletében lépnek fel. Tehát ahhoz, hogy pá rbeszéd és együttműködés alakuljon ki, kell a szakszervezet, és a partneri viszonyok alapjait így lehet megteremteni. Hozzáteszem azt is, Sümeghy úr említett itt egy 4,5 milliós számot, ma Magyarországon 3,9 millió egyébként azoknak a száma, akik a munka v ilágában vannak. Azt is hozzáteszem, hogy az öt fő feletti vállalkozások keretei között, a versenyszférában közel kétmillió fő a foglalkoztatott. Tehát nem csekély az a felület, akiket megérint az a törvénymódosítási javaslat, amelyről itt beszélünk. Persz e nem lehet itt lezárni, hiszen nem erről az 1,92 millió emberről szól, hanem azokról, a munka világához majdan csatlakozni kívánkozókról is, terveink szerint ebben a ciklusban arról a 300400 ezer emberről, akiket a kormányprogramon keresztül is megpróbá ltunk megérinteni. Ha a munka világában rendezett viszonyok alakulnak ki, mindenki, aki ma kívül van a munkaerőpiacon, törekszik a munkaerőpiac irányába. (16.20) Azt gondolom, hogy ha a munka világában rendezett viszonyok alakulnak ki, akkor mindenki, aki ma a munkaerőpiacon kívül van, törekszik a munkaerőpiac irányába. Azt gondolom, ha rendezettek ezek a viszonyok, akkor az a helyzet is előáll, hogy a munkaadók sem tolják a feketefoglalkoztatás irányába a munkavállalókat, de nem igyekeznek a munkavállalók sem e tekintetben, hiszen az ő érdekeik is azt szolgálják, hogy legitim módon bent legyenek a legitimizált munkavállalói keretek között. Tehát mit kívánunk mi tenni? Azt a megbontott egyensúlyt kívánjuk helyreállítani, amely az elmúlt években bekövetkezett . Kiszámíthatóságot kívánunk teremteni mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára. Szeretnénk megalapozni egy hosszú távú békét a munkaadók és a munkavállalók között, amely persze az előbbiekben említettekkel együtt jár, tehát párbeszédet és együttműkö dést alapoz meg. A kiszolgáltatottságnak a minimalizálására törekszünk. Igen, ki kell jelentsem, ez nem másról szól, mint a munkavállalói jogoknak az erősítéséről; erről szól. És hogyan akarjuk ezt megvalósítani? Úgy, hogy nem beszélni kívánunk a család fo ntosságáról, hanem a családot a fókuszba akarjuk helyezni, a középpontba. Azt mondjuk, és azt valljuk, hogy minden, ami együvé tartozó, annak bizonyos időközönként együtt is kell lennie, hiszen akkor működik. A család berkein belül a vasárnap léte ezért fo ntos. A munka törvénykönyve mai állapotában - Őry úr biztos elolvasta, ismeri és tudja - a 124. § 1. pontja azt mondja ki szó szerint, hogy az adott munkahéten hetente két pihenőnap illeti meg a munkavállalót - itt van a pont, azt hiszem, Filló úr erről má r említést tett , a vasárnapot nem legitimizálja. A mi elgondolásunk szerint a vasárnapnak az ilyeténképpeni legitimizálása elengedhetetlen és szükségszerű. Azt gondoljuk persze, hogy vannak olyan felületek, ahol nem lehet százszázalékos mértékben és mind en vasárnapot ilyeténképpen szabaddá tenni. Vannak a munka jellegéből fakadó, a készenlétből, az idénymunkából, sok minden egyéb másból fakadó ilyen helyzetek, de azt gondoljuk, hogy az ezen helyzeteken kívüli esetekben, ha vasárnap munkát kell végezni, ak kor ennek ellenszolgáltatással kell párosulnia: ellenszolgáltatással vagy 50 százalékos bérpótlékkal és pihenőidővel, vagy 100 százalékos bérpótlékkal. Ezek és ilyen típusú gondolatok fogalmazódnak meg az önálló képviselői indítványban. Szeretném hozzátenn i, hogy mindaz - sajnálom, hogy Balsai úr már nincs itt , ami Balsai úr szájából elhangzott, az én számomra azért tűnik egy kicsit furcsának, ugyan nem ültem itt 1998ban, de emlékképeim szerint akkor egyéni képviselői indítványokkal, javaslatokkal zúzták szét a