Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP):
377 társadalombiztosítás rendszerét. Az emlékképeket majd fel kell frissíteni, hogy nekem vagy neki vane igaza. Szeretném azt is megjegyezni, hogy a fantomok harca, amelyről Őry úr beszélt, viszont vissza kell hogy nyúljon az elmúlt évek időszakára. V issza kell hogy nyúljon, és párosulnia kell azzal a gondolkodással és azzal a cselekvéssel, ahogyan Magyarország berkein belül az érdekegyeztetés mechanizmusrendszere működött. És ha ezekkel szembetaláljuk magunkat, akkor talán a konszenzus alapját is könn yebben meg tudjuk találni, akkor talán építő jellegű módosító indítványokkal lehet segíteni azt, hogy a munka világát érintően a munkavállalók számára minél hasznosabb és a munkaadókat sem kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvényjavaslatot, illetve törvényt lehessen szülni. Ennek a reményében fejezem be gondolataimat, hiszen a tízperces időkeretem lejárt. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Kárpáti Zsuzsa, a Magy ar Szocialista Párt részéről; őt fogja követni Földesi Zoltán, a Magyar Szocialista Párt részéről. Képviselő asszony, öné a szó. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy magam is jegy zem a T/25. számon benyújtott törvényjavaslatot, és meglepetéssel hallgattam volt szakszervezeti társam, kollégám, Őry Csaba hozzászólását az alacsony szakmai színvonalról, és meglepetéssel hallottam Bernáth Ildikó képviselőtársamtól, hogy fedőnévről és pa raszolvenciáról beszél. Akkor itt a padsorban ülve elgondolkoztam azon, hogy vajon a gondolkodási műveletek absztrakciós szintjén elmélyülteke a törvényjavaslatban tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, és észrevettéke, hogy valós társadalmi igényt kielégí tő társadalmi folyamatokról szól ez a törvényjavaslat. Megjegyzem, hogy Balsai képviselőtársam utalt erre, ezért meg vagyok róla győződve, hogy ő ilyen szinten elmélyült ebben az anyagban. Szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, hogy a most ellenzékben lévő képviselőtársaim az elmúlt négy évben körülbelül úgy bántak a munkavállalókkal, vagy úgy gondolkoztak róluk, mint az az orvos a betegéről, akihez a beteg azért fordul, mert nem lát jól. Akkor azt mondja neki az orvos, hogy fölírok magának sárgarépaivólékú rát. Erre azt mondja a beteg: "Jó, és ha elfogyasztom, akkor, tessék mondani, látni is fogok?" Erre mondta neki az orvos, hogy "Na ja, látott már maga szemüveges nyulat?" Nos, önök így gondolkoztak a munkavállalókról. Szeretném azt is elmondani, hogy az al kotmány több helyen és több esetben foglalkozik közvetlenül vagy közvetve a munkavállalók egyéni vagy a munkavállalók csoportjait megillető jogokkal, amelyeknek a részletes kibontása természetesen törvény feladata. Ilyen például a munka törvénykönyve. Nyil vánvaló - és ezt nem is akarjuk tagadni, hiszen önálló képviselői indítványként nyújtottuk be , hogy egy szociáldemokrata pártnak az első intézkedései között az alkotmányból fakadó jogokat kell erősíteni, intézményesíteni, és artikulálni kell ezeket - kív ánja is artikulálni ezeket. Az MSZP - és jómagam is - nem a politikai programok velleitásai szintjén, hanem végrehajtást igénylő törvény szerint akarja megoldani ezeket a feladatokat. Az alkotmány 4. §a pedig azt mondja, hogy a szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. Ezen túlmenően a 66. §nak - ezeket nem akarom felolvasni - és a 70/B. §nak megfelelően a törvénymódos ító javaslat sarkalatos pontja természetesen a pihenőidő biztosítása, a szakszervezetek anyagi feltételeinek kedvezőbbé tétele, továbbá a gyermeknevelési feltételek javítása. Itt szeretném a figyelmükbe
