Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 4 (6. szám) - A hazai népegészségügyi helyzettel összefüggő egyes hosszú távú feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
283 természeti környezetünket ért csapások sorát lehet észlelni, és bízom benne, hogy az új környezetvédelmi politika előrel épést fog jelenteni. A lakókörnyezettel kapcsolatban saját választókörzetem egyik eredményét szeretném felhozni: egy háromszáz lakóházat, lakóépületet tartalmazó teleptől három méterre megy át egy tervezett és engedélyezett kamionforgalmi útvonal. Valahogy ilyen szempontokat veszünk figyelembe a mindennapi életben vagy hagyunk figyelmen kívül. Mind a négy elemet tartalmazó egészségpolitikusunk volt a harmincas években Johann Béla. A módosításként beterjesztett javaslatunk azért az ő nevét választotta ehhez a programhoz, mert ő volt az első, aki a társadalmi, természeti, munka- és lakókörnyezetet egységbe fogó egészségügyi koncepcióval rendelkezett. Ha jó határozatot hozunk, ha lesz határideje, lesz hozzá forrás, és össztársadalmi megegyezés fogja a végrehajt ást kikövetelni, akkor nagyot lépünk előre a XXI. századba. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel több felszólaló nem jelentkez ett, megkérdezem Vojnik Mária képviselő asszonyt, hogy az előterjesztők nevében kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Vojnik Mária: Igen.) Képviselő asszony, megadom a szót. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő társaim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak a vitában való részvételt és azt, hogy a maga véleményével hozzájárult ahhoz, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat - akár módosítások árán is - tartalmasabb legyen és nagyobb le hetőséget kínáljon a közös cselekvésre és elfogadásra. Néhány képviselőtársam most elhangzott beszédében megjelenő mondanivalóra, illetve kritikára is szeretnék reagálni, természetesen nem mindegyikre, hiszen a vita keretei ezt talán nem is teszik lehetővé . Csicsay Claudius Iván képviselőtársamnak szeretném megköszönni, hogy az emberi erőforrás védelme programjának nevezte a készülő népegészségügyi programot. Azt gondolom, ezzel tökéletesen egyet tudunk érteni a parlamentben, legalábbis mi, az emberi egészs ég fejlesztésében érdekelt szakpolitikusok. Selmeczi képviselőtársamnak köszönöm a támogató észrevételt. Biztos vagyok benne, hogy az általa említett módosító indítványok tekintetében a bizottsági vitában közös véleményre tudunk jutni. Most talán megelőleg ezhetem, hogy ezt a módosító indítványt a kormánypárti képviselők a bizottságban támogatni tudják, különösen ami a csontízületi megbetegedések megelőzésére vagy a népegészségügyi programba való beemelésére vonatkozik. Ha megengedi képviselő asszony, szeret ném elmondani, hogy azzal a kritikával, illetve megerősítéssel, amit elmondott, hogy ennek a népegészségügyi programnak, amit az országgyűlési határozatban létrehozni javaslunk, az lenne az összes jelentősége, hogy átemeljük a Fideszkormány népegészségügy i programját, egy kicsit vitatkoznom kell. (16.50) Az egészség évtizedének nemzeti programja meg fogja őrizni a kormányprogram erényeit, de nem merül ki abban, hogy programmá írja át egy kormány határozatát. Pontosan azért kell, hogy ez egy közmegegyezésen alapuló, több cikluson átívelő nemzeti stratégiai program legyen, mert többnek kell lennie, mint egy kormányhatározatnak. Itt mégis el kell mondanom, hogy annak a kormányhatározatnak, amelyet nem olyan régen hozott meg a képviselőtársaim által támogatott kormány, két problémája volt. Az egyik, hogy mire meggondolták, hogy ezt a kormányprogramot akarják megcsinálni, igazából már nem maradt idő érdemben a megvalósítására. És ez nemcsak a szándékon múlt, hanem például azon is, hogy nem voltak hozzá a kétéves költségvetésben megfelelő források. Ezért tehát, amikor arról beszélünk, hogy
