Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 4 (6. szám) - A gyógyszerészetet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
267 kerül; a közforgalmú gyógyszertár felállítása szükségességének megállapítása kapcsán az eddigi véleményezési jog helyett egyetértési, azaz vétójogot kap a kamara, és ez lényegében egy patthelyzetet eredményezhet. Ez jogilag is furcsa, mert egy véleményezési joggal kapcsolatos jogorvoslat lehetősége eléggé nehezen definiálható. Személyi jog megszűnése esetén az ezzel kapcsolatban kiírt pályázat elbírálá sa is most a kamarához kerül. Itt van egy olyan furcsa szerepleosztás, hogy magát a pályázatot az Országos Tisztiorvosi Hivatal írja ki, de a közzétételéről a kamarának kell gondoskodnia egy kormányzati hivatalos lapban. Ha ez a pályázat eredménytelen - és azt nagyon jól tudjuk, hogy minden pályázat esetében az eredményesség, illetve eredménytelenség hihetetlenül sok szubjektív elemet hordoz magában , akkor megfelelő feltételek megléte esetén a Magyar Orvosi Kamara pályázat nélkül odaítélhet személyi jogot . A személyi jog visszavonásának a jogosítványa is átkerül a kamarához. Igaz, itt a törvény taxatíve részletezi azt, hogy ez mely esetekben valósulhat meg, mikor lehet ezt kezdeményezni. A hozzátartozói személyi jog odaítélésével kapcsolatosan is teljes ha táskört kap a kamara. Nehéz a helyzet, mert nyilvánvalóan akkor, 1994ben nemcsak a Gyógyszerész Kamara, hanem a Magyar Orvosi Kamara megalakulása kapcsán mindannyian, akik az egészségügyben dolgozunk vagy egészségpolitikával foglalkozunk, nagyon örültünk annak, hogy ezek a köztestületek visszakapták a jogosítványaikat, és a súlyuknak megfelelően működhetnek, de azért engedtessék meg, hogy bizonyos aggályoknak az ember hangot adjon. El lehet mondani, hogy a törvénymódosítás elfogadását követően a gyógyszert árak létesítésével, működtetésével kapcsolatban jóformán az összes hatósági jogosítvány a Magyar Gyógyszerész Kamarához kerül az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, illetve az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz. Itt kezdődnek a problémák. Eg yrészt alkotmányossági, illetve jogi problémák is fölmerülnek. Ha jól emlékszem, az alkotmány 70/D. §a az, amelyik kimondja az állam felelősségét az egészségügyi ellátással kapcsolatosan; az egészségügyi törvényünk 143. §a is, ami szó szerint így szól: " Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség az Országgyűlést, a kormányt, az egészségügyi minisztert, az ÁNTSZt, a he lyi önkormányzatokat terheli." Az ÁNTSZről szóló 1994. évi XI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami feladat. A (2) bekezdés ben foglaltak szerint az (1) bekezdésben foglaltakat a népjóléti miniszter közvetlen irányítása alatt álló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat létrehozásával és működtetésével biztosítja. Úgy gondolom, nincs közöttünk vita, hiszen - nagyon hel yesen - a most benyújtott javaslat 1. § (1) bekezdése a gyógyszertár definíciója kapcsán egyértelműsíti, hogy egy egészségügyi szolgáltatóról van szó. Ennek alapján egyértelműen kimondhatjuk azt, hogy az igazgatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esi k, mint akár az alapellátás, a járóbetegellátás vagy a fekvőbetegellátás. A gyógyszerészkamarai törvény meg egyértelműen kimondja, hogy szakmai érdekképviseleti és önkormányzati testület. Tehát ezen rendelkezésekből kitűnik, hogy a lakosság biztonságos gyógyszerellátása terén az állam fokozott felelősséget kíván vállalni. Ezért tartotta, tartja magánál a hatósági engedélyezési jogköröket, és ezért telepítette ezt az ÁNTSZhez, illetve az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz. Hiszen ha a működésben bármilyen zavar van, akkor operatív módon tud intézkedni. Az tény és való, hogy a kamarai törvényben benne van, hogy a kamara felett is állami felügyeletet lát el az egészségügyi, illetve az ágazati tárca, azonban nagyon jól tudjuk, hogy ez csak a működés, az intéz kedések jogszerűségére vonatkozik, tehát az autonómiáját nem sértheti ezeknek a
