Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 4 (6. szám) - A gyógyszerészetet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
268 kamaráknak. Nagyon jó, hogy ez így van, tehát direkt módon nem tud beavatkozni. Ebből következik, hogy ezen passzus alapján az állam nem tudja érvényesíteni az akaratát. Nem tű nik szakmailag megalapozottnak az az elképzelés sem, hogy a személyi jog és a gyógyszertár létesítésének engedélyezése két különböző szervezet, azaz a hatóság és egy szakmai érdekképviseletet ellátó szerv hatáskörébe tartozik. Bár jelen esetben a hatóság s zerepköre, úgy tűnik, a módosítást kezdeményezők akarata szerint regisztrációs ténykedéssé csökken. (15.30) A jelenlegi szabályozás szerint az első lépés a gyógyszertár létesítése szükségességének megállapítása, majd ezt követi a személyi jogra vonatkozó p ályázat kiírása és elbírálása. A hatályos, érintett törvény 15. § (1) bekezdésének megfelelően a személyi jog engedélyezése után kerülhet sor a létesítési engedély kiadására. Amennyiben ez a három eljárási fázis a továbbiakban két hatósághoz tartozna, az j elentősen megnehezítené és meghosszabbítaná az engedélyezés menetét. Lehetne sorolni az aggályokat, amelyek a gyógyszerellátás zavartalan biztosítása igényének megfogalmazása kapcsán ezen törvénymódosítás után mindenféleképpen felmerülnek. Hangsúlyozom, ez nem a kamarával szemben tanúsított bizalmatlanság, habár itt Frajna képviselő úr utalt arra, hogy mindazok a bírósági perek, amelyek folyamatban voltak, rendszeresen a kamara hátrányára végződtek, de az ember nem tud a saját tapasztalataitól elvonatkoztat ni. Én is tudnék itt a saját választókörzetemből, Cegléd városából olyan esetet mondani az elmúlt időszakból, amikor a kamara nem a lakosság ellátását tekintette elsőrendű feladatnak, hanem a területen lévő többi gyógyszerész védelmét, illetve egy adott gy ógyszertár gazdasági érdekeit erősebbnek tartotta, mint mondjuk, egy vonzáskörzet gyógyszerrel való könnyebb ellátásának az érdekét, de gondolom, nagyon sokan tudnánk ilyen példákat hozni. Ez az, ami az emberben legalábbis kérdéseket vet fel. Végezetül még egy szempontra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy mindenféleképpen kérdésként merül fel a kamara hatósági jogkörének gyakorlása kapcsán az összeférhetetlenség kérdésköre. A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi, már többs zör idézett törvény 16. §a akként rendelkezik, hogy a kamarai tagság összeférhetetlen azon személyek közszolgálati jogviszonyával, akiknek feladatkörébe tartozik a kamara egyetértési, illetve véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb dönt ések előkészítése és meghozatala. Itt nagyon nagy ellentmondást látok, nem tudom, hogyan oldható fel ez az ellentmondás, hogyan működhet a továbbiakban az egész rendszer abban az esetben, ha a lakosság gyógyszerellátásával kapcsolatos alapvető kérdéseknek a hatósági jogosítványai a Gyógyszerész Kamarához kerülnek. Ezek az aggályok változatlanul fennállnak, és úgy gondolom, megengedik nekünk, a Magyar Demokrata Fórumnak, hogy legalább ezeket a kérdéseket feltegyük, és elgondolkozzunk, mielőtt a végső döntést meghozzuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen a képviselő úr felszólalását. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Vojnik Mária képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt részé ről. Képviselő asszony, öné a szó. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Csáky képviselőtársam nagyon alapos és árnyalt elemzését adta a beterjesztett törvénymódosítási javaslatunknak. Ennek számtalan elemét megfontolásra és végiggon dolásra érdemesnek kell tartanunk, legfeljebb sajnálkozhatunk azon, hogy miközben képviselőtársainknak az indítványunk meglehetősen elfogadható ideig a rendelkezésére állt, a bizottsági vitában ezek a megszólalások nem hangzottak el. Én most ebből a terjed elmes hozzászólásból két részletkérdésre mégis szeretnék reagálni: az egyik, amelyik az indítvány jelentőségét abban a vonatkozásban biztosan túlbecsüli, hogy milyen sok helyen involválja más törvény módosítását is. Ebben az esetben kis pontosítást tennék, ha megengedi, képviselő úr: a módosítások túlnyomó többsége arról szól, hogy ahol eddig az Országos
