Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 24 (3. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság Kormányának programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalási időkeretének felosztásáról - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KISS PÉTER (MSZP):
109 Egyensúlyt annak érdekében, hogy méltó partnere lehessen a munkavállaló a munkaadónak, annak érdekében, hogy ne lehessen hátulvetett helyzetéből adódóan kiszolgáltatott. 3. A harmadik lépés a kiszolgáltatottság ellen az új munkahelyek teremtése. Közös célunk - ebben a parlamentben, úgy remélem, nincs politikus, aki ne támogatná ezt a törekvésünket , hogy 3400 ezerrel több új foglalkoztatás legyen Magyarországon, mert ma bizony az a gyakorlat, hogy ha a munkavállalót megkérdezik a munkahelyén, hogy fejtse ki az álláspontját a munkahelyi viszonyokról, akkor az háromszor meggondolja, hogy merjene véleményt mo ndani, mert könnyen rávágják azt, amit szokásosan szoktak szinte mindenhol mondani a munkaadók, hogy köszönjük a véleményét, de ugye tudja, nem kötelező itt dolgozni. És az az ember, aki nem tud máshová elmenni, az az egzisztenciáját, a családja lehetőségé t veszélyezteti akkor, amikor dönt, hogy véleményt mond, vagy pedig választja a méltatlan munkakörülményeket, az elviselhetetlen munkaterheket és béreket. Ahhoz, hogy lehessen más választása, hozzá kell járuljunk a választáshoz azáltal, hogy új munkahelyek et hozunk létre, választási alternatívát számára a munkaerőpiacon is. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ma alig minden második ember dolgozik Magyarországon. A munkaképes korúak közül 5456 százalék dolgozik csak, s e z bizony jelentős mértékben el van maradva attól a célkitűzéstől, amit az Unió maga elé tűzött az évtized végére, a teljes foglalkoztatás, tehát a 70 százalékos foglalkoztatási szint céljától, de messze van attól is, amit a mi gazdaságunk már most hozhatna az emberek szuverenitásának biztosításában, az új munkahelyek teremtésében. Legalább 3400 ezer új munkahely kell ahhoz a következő ciklusban, hogy megközelíthessük az évtized végére egy következő ciklussal majd azt a 7900 ezer új foglalkoztatást, amivel Magyarországon is közel kerülünk a teljes foglalkoztatáshoz, a 70 százalékos foglalkoztatási szinthez. Ezért erős elhatározásunk, hogy úgy változtatjuk a gazdaságpolitika környezetét, természetesen a bérköltségek változtatásával és csökkentésével, a befek tetők számára a gazdasági környezet vonzóbbá tételével, hogy az ő oldalukon a versenyképesség javulásával jöhessen létre 3400 ezer új foglalkoztatás. Ugyanakkor - és ez a harmadik témakör - nemcsak új munkahelyekről gondolkodunk, hanem arról is, hogy a me glévő, bővülő munkaidőalapot hogyan tudjuk hasznosabban, több ember számára hasznosan felhasználni. Szakmailag ezt úgy mondják, hogy az atipikus foglalkoztatást el akarjuk terjeszteni, úgy, ahogy ez a világ fejlett országaiban máshol is van. Magyarul ezt ú gy mondják, hogy természetesen a távmunkával, a részmunkaidős foglalkoztatással, magyarán a meglévő munkaidőt több foglalkoztatássá osztva akarjuk munkához juttatni az emberek egy részét. Azt szeretnénk, hogy ami eddig atipikus volt, az legyen a tipikus. E lnézést ezért a rossz szóviccért, de meg kell valljam, hogy ez nem szóvicc, ez egy nagyon erős szakmai, kormányzati törekvés. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, arra van szükség, hogy a kormányzat által támogatott módon terjedhessen a távmunka. Arra van szükség, hogy a távmunka ne a gazdagok és a munkaerőpiacon erősek eszköze legyen csak - legyen az övék is , de járuljunk hozzá, hogy azoknak is eszköze legyen a munkaerőpiacra való visszatéréshez, aki sérült, fogyatékos, munkavégzésében korlátozott, vagy olyan vidéken él, olyan helyzetben van, hogy nem jut el hozzá az infrastruktúrafejlesztésen keresztül az új munkahely. Tehát kaphasson esélyt a távmunkával azáltal, hogy a kormány ilyen programot támogat vagy ilyen programmal esélyteremtő szándékkal lép f el. Pozitív diszkriminációt akarunk biztosítani a munkaerőpiacra, a bővülő munkaerőpiacra való bejutáshoz azoknak a köröknek, akik ma egyenlő versenyfeltételek esetén nem jutnak munkához. Kik ezek? Veszélyeztetettek a pályakezdők, segíteni akarjuk a gyesrő l, gyedről visszatérni szándékozó nőket, a 45 év körül munkájukat elveszítő nőket, az 50 felett munkájukat elveszítő férfiakat, a romákat és a fogyatékkal élő embereket. Ahhoz akarunk hozzájárulni, hogy ne kényszerüljenek segélyre, hogy választhassák a mun kát, s hogy legyen meg a lehetőségük, hogy munkájukból adódóan maguk is szuverén módon élhessenek. Ez egy esélyteremtő munka. Ez nem lesz könnyen megvalósítható. Nagyon sok jogszabályt és nagyon sok pénzt kell ehhez biztosítani. A következő évek munkájával erre fogunk törekedni.
