Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Határozathozatal a XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
51 infláció hasonlóan 18 százalék volt, sőt 1994et követően, 1995 májusában az előző év hasonló időszakához viszonyítva, hó/hó viszonyában a mérték elérte a 31 százalékot. Szerencsére 1998ban igen komoly inflációcsökkenés következett be, az elmúlt évek adatai is kedvezőek, különösen, ha a 2001 dec emberi 6,8 százalékos hó/hó viszonyértéket veszem az infláció csökkenésének 2000. évi megtorpanása ellenére. Sőt, meg kell jegyeznem, hogy ebből a szempontból a kormány szigorú fegyelmet követelt meg, hiszen az általa befolyásolható termékek és szolgáltatá sok áránál nem engedett a várható infláció feletti felemelésre való törekvésnek. De az előző adatsorral kapcsolatban ki kell jelentenem, nem történhet meg még egyszer az, hogy a Magyar Nemzeti Bank tevőlegesen asszisztál az infláció felpörgetéséhez, hiszen normális működés mellett nincs más feladata, mint az árstabilitás felett őrködni. Tisztelt Országgyűlés! A vizsgált időszakot tekintve a monetáris politika legfontosabb eleme az árfolyampolitika volt. A kedvező gazdasági mutatókra tekintettel, úgy vélem, a rendszer jól működött, a kormány és a Nemzeti Bank közötti együttműködés megfelelő volt, de egyre nyilvánvalóbbá váltak a rendszer hiányosságai, ami természetesen nem von le semmit sikerességéből. A 2001ben bevezetett új monetáris politika nagyobb mozg ástere minden bizonnyal eredményesebben járul majd hozzá az infláció további csökkentéséhez, amit, azt gondolom, pártoktól függetlenül mindannyian szeretnénk, ha meg is valósulna. Szeretnék most áttérni a Nemzeti Bank mint önálló és független intézmény gaz dálkodásának kérdésére, amely, azt gondolom, messze nem érinti azt az állandóan felvetett kérdést, amit 2000 előtt tapasztalhattunk: mennyiben befolyásoljuk a független intézmény működését, mennyiben befolyásoljuk a véleményünkkel azt, ami azokat a gazdálk odási anomáliákat vélte, amelyekre, azt hiszem, a jelentés is kitér, illetve az elmúlt időszak bizonyította. A jegybanki tevékenység valóban sajátos banküzem, hiszen eredményességét nem elsősorban a keletkező nyereség határozza meg, hanem hogy mennyire tud ott megfelelni a kitűzött célnak, jelesül az infláció leszorításának, az árstabilitásra törekvésnek. Ezért nem kívánok külön megjegyzéseket fűzni a bank által folytatott kamatpolitikához, ehhez a jegybank szakemberei, azt gondolom, kiválóan értenek, ugyana kkor nem térhetek ki a gazdálkodást és az eredményességet igen komoly mértékben befolyásoló ügy, a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalata, a CW AG problémája elől. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bevezetőmben említettem, az ügyet vizsgáló bizottság eln ökeként volt alkalmam megismerkedni azokkal az enyhe kifejezéssel is furcsa tranzakciókkal és a hozzájuk kapcsolódó hihetetlen számokkal, amelyek a leánybank működését, gazdálkodását jellemezték (Babák Mihály: Bauer, most figyelj!) , illetve hogy egészen po ntosak legyünk, a leánybank és vállalatcsoportjának gazdálkodását érintették, hiszen mint tudjuk, több tíz vállalatra terjed ki. És valóban, hogyan lehetséges az, hogy egy magyar tulajdonú bank hitelt nyújt a Milosevicscsaládhoz közel álló cégeknek, felvá sárolja a későbbi botrányról elhíresült Nádor 95. Rt. bűncselekményből származó értékpapírjait; átláthatatlan leányvállalatok tevékenységének sora, amiről, mint kiderült, igazából a jegybank vezetése - legalábbis azt mondta - nem tudott (Varga Mihály: Ki v olt a belgrádi nagykövet? - Babák Mihály: Sokba került ez nekünk!) , és nem látta át ő maga sem - és a többit ne is soroljam ehhez kapcsolódóan. Azt gondolom - Bauer Tamásnak is mondom , megnyugtató az, hogy a nyáron ebben a kérdésben döntött a parlament, és az ügyészség gondjaira bízta ezen kérdések rendezését, hiszen mint kiderült, egy rakás adatszolgáltatás elől... - nemhogy a bizottság, de a magyar nemzetbiztonság sem kapta meg a megfelelő információkat banktitokra hivatkozva, amire egyébként a szabályo zás szerint nem volt módja. Ezek a kérdések most kerülnek és kerülhetnek előtérbe, tehát nemhogy a parlament, de maga a kormányzat megfelelő szervei se tudtak eljárni, amire sokan egyébként már vártak volna a parlamenten kívül is. (Keller László: Postabank !) A számoknál maradva, a vizsgált időszakban a ráfordításoknak és a céltartalék képzésének ebben a három évben 61,1 milliárd forintos összege, azt gondolom, mindannyiunk számára megdöbbentő veszteség. Ilyen felelőtlen és szakszerűtlen gazdálkodásra talán egyedül a rossz emlékű
