Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Határozathozatal a XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
52 Postabankügyek kapcsán emlékezhetünk. (Keller László: Hol a felelősségre vonás? - Bauer Tamás: És a Bábolna?) És ha még hozzáteszem, hogy a vizsgált időszak előtt és után is keletkező veszteségek összege meghaladja a 100 milliárd fo rintot, az ügy nemcsak a Nemzeti Bank szégyenfoltja, de talán a '90es évek hazai gazdaságtörténetéé is. Végezetül és összefoglalásként szeretnék arra rámutatni, hogy a Nemzeti Bank legfontosabb célját képező árstabilitás elérése egy hasonló helyzetű orszá g esetében meglehetősen nehéz. Ahhoz, hogy a 23 százalék körüli inflációt elérjük, egyszerre kell ambiciózusnak és óvatosnak is lennünk. A gazdasági szereplők csak akkor támogatják a jegybankot inflációs céljának elérésében, ha ezt hitelesen teszi, függet len intézményként átláthatóságot is biztosítva működéséről. Bár az elmúlt időszak sikereit beárnyékolják a fent említett ügyek, úgy vélem, a Nemzeti Bank ma már a helyes irányban halad, a parlamentnek pedig - akár ellenzékről, akár kormányoldalról van szó - minden időben szem előtt kell tartania azt a felelősséget, hogy a még oly független intézmények esetében is éljen a megfelelő helyen a megalapozott kritikával, számonkéréssel, különösen - megint csak visszaidézném a korábbi vizsgálóbizottsági tapasztalat ainkat , ha a Nemzeti Bank belső adminisztrációjával, annak szervezésével és annak költséghatékonyságával kapcsolatban merült fel kérdés, és erre a jelentésben különböző számadatokat vizsgálva is egyértelmű jelzések vannak és jelzéseket olvashattunk. (17. 50) Azt gondolom, hogy ezzel az örökséggel is szembe kell néznie a 2001et követő, a 2000. év végét követő nemzeti banki működésnek, és remélhetően a jelentésben majd kedvező adatokról olvashatunk. E fenti kritikai megjegyzések mellett le kell szögeznem: a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja a Magyar Nemzeti Bank beszámolóit - mind a három évit - elfogadásra javasolja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót hozzászó lásra Burány Sándor úrnak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. BURÁNY SÁNDOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Jegybankelnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Három év jegybanki jelentése fekszik most a Magyar Országgyűlés előtt: az 1998., az 1999. és a 2000. évről szóló beszámolók és jelentések. Azért tartottam fontosnak elmondani, mert több hozzászólásban is ennél korábbi, illetve ennél későbbi időszakok különböző gazdaságpolitikai fejleményei is szóba kerültek. A magam részéről ezt természetesnek tartom, hiszen ha a gazdasági és pénzügyi folyamatokat nézzük, nem lehet kivenni tetszőlegesen egykettő, akár három évet a folyamatokból, hiszen előzményei is vannak ezeknek a folyamatoknak és következm ényei is vannak ezeknek a folyamatoknak. Én magam is időnként kitekintek tehát más évekre is, annál is inkább, mert több olyan hozzászólás is elhangzott, amely nemcsak hogy ugyanezt tette, de megállapításait tekintve vitatható. Ha tehát szorosan azt a háro m évet vizsgáljuk, a '98., a '99. és a 2000. évet, akkor ha a gazdasági növekedést nézzük, elmondhatjuk, hogy a gazdasági növekedés e három évben - bár eltérő mértékben - markáns és töretlen volt. Ez természetesen nem köszönhető semmiféle új gazdaságpoliti kának - ilyen nem következett be 1998ban. Egyszerűen arról van szó, hogy a már 1997ben megindult kedvező folyamatok a következő években is folytatódtak. Ez mindenképpen örvendetes, hiszen 1997ben 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, '98ban 4,9, m ajd 4,2, végül 5,2 százalékos volt az éves átlagos gazdasági növekedés. Ezen belül persze eltérő tendenciák is mutatkoztak, hiszen az 1995ös sikeres stabilizációs politikát követően valóban erőteljes gazdasági növekedés bontakozott ki és folytatódott, de 2000 első negyedévében ez a kedvező tendencia megtört, a magyar gazdaság fejlődése azóta folyamatosan lassul.
