Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Határozathozatal a XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
50 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalására kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Domokos László úrnak, a Fidesz képviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. DOMOKOS LÁSZLÓ , a Fidesz k épviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Jegybankelnök Úr, Pénzügyminiszter Úr, tisztelt Képviselőtársaim! A parlamenti ülésszak szünetében többször találkoztam azzal a kijelentéssel, hogy érdemi kérdésekkel, problémákkal a választások közelsé ge miatt már nem fog vagy nem akar foglalkozni a tisztelt Ház. Nos, a Magyar Nemzeti Bank három teljes évi tevékenységéről szóló beszámolókat kell a parlamentnek megvitatnia; nem hinném, hogy bármelyik képviselőtársam ezek után helyesnek találná a fenti ál lítást. Bár elnöke voltam annak az albizottságnak, amelyik a Nemzeti Bank rossz emlékű és már többször idézett leányvállalatával kapcsolatos kérdéseket vizsgálta, nem egyszerű szakmai, ha tetszik, közgazdászi elfogultság miatt tartom fontosnak, a polgárok figyelmére érdemesnek a beszámolót. Tisztelt Országgyűlés! Az ország központi bankja ugyanis meghatározó szerepet tölt be a gazdaságpolitika alakításában. A költségvetési politika és a független jegybank által meghatározott monetáris politika összehangolás a nélkül nem képzelhető el sikeres gazdasági irányítás, tartós és egyensúlyi növekedés. Kétségtelen tény, hogy a magyar gazdaság 1998 óta a legsikeresebb éveket tudhatja maga mögött, mégis vannak olyan adatok, amelyek e beszámolóval kapcsolatban nem sorolh atók egyértelműen a sikerek közé. Ezekre természetesen részletesen is kitérek. (17.40) S bár nem tartozik a vizsgált időszakhoz, örömmel látom, hogy az új jegybanki vezetés példátlanul rövid idő alatt eredményesen vezetett be egy merőben új rendszert, mely nek hitelességét a gazdasági szereplők visszaigazolták. Ennek fényében mondanivalóm első részében a gazdasági folyamatok és a monetáris politika összefüggéseire kívánok kitérni, elsősorban a kérdéses időszakot felölelve, míg a második részében konkrétan a jegybank gazdálkodásához kapcsolódó, sokszor nem igazán tiszta számokra és tényekre szeretnék reagálni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek Járai elnök úrral abban, hogy az elmúlt év gazdasági mutatói - elsősorban a hozzáadott ért ék, az államháztartási hiány, valamint az állam nettó külföldi adóssága tekintetében - igen kedvező folyamatra mutatnak rá, nevezetesen: arra az 1998 előtt igazán nem osztott és elfogadott összefüggésre, mely szerint a magyar gazdaság képes a robusztus növ ekedés mellett is fenntartani az egyensúlyt, s hogy hasznos a növekedésorientált gazdaságpolitika folytatása az ország számára. A gazdasági mutatók a polgári kormány új gazdaságpolitikai szemléletének sikerét bizonyítják, hiszen 19982000 között a bruttó h azai termék rendre 4,9 százalékkal, 4,4 százalékkal, 5,2 százalékkal növekedett. A magyar gazdaságnak az Európai Unió átlagát kétszeresen meghaladó növekedése jó alapot teremt a felzárkózáshoz. Különösen jó hallani az elnök úrtól azt, hogy az állam devizáb an fennálló nettó tartozása lényegében az elmúlt évre megszűnt, az 1990es évekbeli adósságcsapda felállítása, remélem, ezzel végleg a múltat jelenti. Talán ha ezt többen és nagyobb figyelemmel kísérik, ezt vastaps köszöntötte volna egy normál reagálás ese tében, de úgy tűnik, erre a parlament talán nem volt kellően fogékony. Ha visszaemlékezünk a múltra, az elmúlt évtizedek egyik legkritikusabb kérdéseként emlegettük mindig ezt a problémát. Egy lényeges mutatót azonban ki kell emelnem, nevezetesen az inflác iót, a Nemzeti Bank legfontosabb feladata ugyanis, meggyőződésem szerint, az árstabilitás megőrzése. 1998ban, tisztelt képviselőtársaim, a Hornkormány leköszönésekor 18 százalék volt az infláció. 1994ben az éves
