Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 26 (252. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
294 Sok más területen is megkezdődött a felgyülemlett adósságok törlesztése. Csak mindenki érezze ezt igazán! Tanúi is vagyunk a keresetek, a belső fogyasztás növekedésének - tények ezek , a korszerű infrastruktúra kiépítésének, a munkanélküliség radikális csökkenésének, a lakásépítés érezhető beindulásának. Csökken az infláció, akarjuk vagy nem akarjuk, nő forintjaink értéke. Az árvízi károk helyreállításában kisebb csodát műveltünk. Köszönet érte a tenni akaró polgároknak, a kormánynak, a törvény hozásnak, intézményeinknek, mindenkinek. Jól vizsgáztunk szolidaritásból - ez talán az egyik legnagyobb jelentőségű tanulsága ennek a drámai eseménysorozatnak. Tanúi vagyunk a felsőoktatás impozáns fejlesztésének. Örömmel mondom ezt azért is, mert oktatási miniszterségem idején nagy nehézségek előtt álltunk e tekintetben. Mára a választókorúvá vált fiatalok majd' minden második tagja felsőoktatási intézményben készülhet életpályájára, országunk erkölcsi, gazdasági és saját maguk erkölcsi, gazdasági gyarapít ására. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rövidre fogva most már a szót, nem véletlenül említettem a választókorúvá vált fiatalokat, hiszen hamarosan ismét mérleget készítenek az emberek, ők is, a fiatalok is. Felelősséggel tartozunk az ő döntésük alakulásáért is . Mindnyájan tapasztaljuk, hogy a politikai programok, az értékek versengése zajlik - sokszor túl hangosan is. Ez nem is lenne baj, a világon mindenütt így van ez kampányok idején. De van egy, pontosabban két szabály, amely minden szabály felülír: az egyik az emberi méltóság tisztelete, a másik a nemzet érdekeinek szem előtt tartása. (Taps a kormánypártok soraiban.) Azért is tartottam szükségesnek itt most önök előtt szólni, hogy kilépve a szűk körű egyeztetések zártabb köréből, zártabb világából, az Ország gyűlés tágabb horizontjához is eljusson a kérésem - kötelessége ez a köztársasági elnöknek : az, hogy a választási küzdelem ne szorítsa háttérbe a nemzet hosszú távú érdekeinek felelős képviseletét, a legfontosabb kérdésekben a nemzeti konszenzus megterem tésének igényét, nemzeti és európai aspirációink egységét, a határon kívüli magyarság sorsát, ahogy az alkotmány kötelez bennünket velük törődni, a demokrácia intézményeinek tiszteletét, minden összefüggésben, az emberi méltóság megőrzésének követelményét. A kölcsönös mértéktartás - hadd hangsúlyozzam ezt , látni fogják, inkább indítja a szavazópolgárokat alkotmányos kötelezettségük és lehetőségeik teljesítésére. Tiszteljük, segítsük őket abban és avégből, hogy az országgyűlési választásokban jól dönthesse nek saját sorsuk, jól dönthessenek országunk és nemzetünk jövőjéről! Ehhez kérem egyetértésüket, sokszor tapasztalt felelősségüket a szebb és a közös jobb holnapért. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a frakciók képviselőit, hogy kívánnake a felszólalási lehetőségükkel élni, mert a monitoron nem jelent meg egyetlenegy frakció képviselőjének a neve sem. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Nagy Sándor frakcióvezető úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. NAGY SÁNDOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök annak a hangnak, annak a hangnemnek, amit Mádl Ferenc köztársasági elnök úr ütött meg. Ha a ma gyar közéletben a viták, a polémiák ezen a hangon folynának, akkor nekünk nem lenne semmi gondunk. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.) Én éppen ezért csak csatlakozni tudok az ön által elmondottakhoz, de az alkalmat felhasználva én az elmúlt négy é vről szeretnék beszélni. 1998ban a választópolgárok akaratából és a magyar választójogi törvény jóvoltából a FideszkisgazdaMDF koalíció került kormányra. Sokan voltak, talán még az MSZP szimpatizánsai közül is, akik várakozással, megkockáztatom, bizalom mal tekintettek a változások elé, hiszen egy új nemzedék új stílust, új hangnemet, új lehetőségeket hozott, hozhatott volna a magyar közéletben. Voltak, akik emlékeztek arra, hogy Orbán Viktor - akkor még pártelnökként - mit mondott egy
