Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Kovács Kálmán (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - "Szigorítás kompenzáció nélkül!" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
230 szó, így tehát törvénytelen lenne, törvénysértő lenne bármifajta állami beavatkozás. Amire itt lehetőség van, az az, hogy az önkormányzat - különösképpen ha az önkormányzat tulajdonában áll a cég, és itt, ha jól értem, erről van szó - tud segíteni az adott cégnek a keletkezett vesztesége megtérítésében, ő tudja a keletkezett veszteségeket kompenzálni, neki van erre joga. Amennyiben ez a cég működése szempon tjából indokolt, akkor ezt nyilvánvalóan meg is kell tenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hogy a jövőben ez másképp legyen, ebben a kérdésben meg nyitottak vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Kovács Kálmán (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - "Szigorítás kompenzáció nélkül!" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Kovács Kálmán, az SZDSZ képviselője, kérdést kívá n feltenni a miniszterelnöknek: "Szigorítás kompenzáció nélkül!" címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező pénzügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. A képviselő urat illeti a szó. KOVÁCS KÁLMÁ N (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Január 1jén hatályba lépett egy olyan kormányrendelet, amelynek bevezetése - véleményem szerint átgondolatlan bevezetése - sokaknak jelent, elsősorban a kultúra és az oktatás területén megoldh atatlan problémát. Az új rendelkezés értelmében megszűnik az úgynevezett számlás foglalkoztatás az állami intézmények körében abban az esetben, ha az intézmény profiljába tartozó tevékenységre vonatkozna ez a megbízás. Tehát például vegyünk egy vidéki szín házat: a színház vendégszínészt alkalmazna, a vendégszínész alkalmazása eddig természetesen számlával történt - ezek után ez lehetetlen. Vegyük a vidéki főiskolákat, a távoktatásban részt vevő intézményeket: ott sem történhet vendégprofesszorok alkalmazása számlásan, csak más módon. De ma már az általános és középiskolákban sem ritka, hogy nyelvtanárok, számítástechnikai oktatók szintén számlásan vannak foglalkoztatva. Hogy mit jelent ez a változás: a számlás foglalkoztatásnál sokkal nagyobb a terhe mind az alkalmazott, mind a kifizetőhely oldalán. A havi 200 ezer forintos számlás alkalmazásnak, ami körülbelül nettó 150 ezret jelent, ha bt. formájában alkalmazzuk az illetőt, a kifizetőhelyi terhe ugyanennek a 200 ezer forintnak a biztosítása érdekében körülb elül 420 ezer forintot jelent majd. Honnan, miből? Ezek az intézmények a költségvetésüket megkapták erre az esztendőre, ennek az lesz a következménye, hogy elmaradnak premierek, elmaradnak a tantervbe bevett szakok, elmaradnak órák, ellehetetlenülnek az in tézmények. A Pénzügyminisztérium azt a tájékoztatást adja a kétségbeesett intézményeknek: alakuljanak kht.vá, hogy ezek után már ne vonatkozzék rájuk a rendelet. Szóval bújjanak ki, alkalmazzanak törvénytelenséget. Miért ez a megoldás? Miért nem készített ék elő ezt úgy, hogy biztosították volna az intézmények számára a forrást, ha már ezt a rendelkezést kívánták bevezetni? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miért nem egyeztették az ágazattal, a kultúra, az oktatás résztvevőivel? K öszönöm szépen. Várom válaszát. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár :
