Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Balsay István (Fidesz) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Vásárhelyi-terv" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
231 Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nem egészen azt mondta el, amit írásban megjelölt a kérdésében, és azokat a kérdéseket, amelyeket írásban föltett, lényegében elfelejtette föltenni, így engedje meg, hogy én mégis arra válaszoljak, amit ö n írásban föltett, és azt gondolom, a kérdés lényege éppen abban van. (16.40) Ön sokat beszélt arról, hogy letette a voksot a számlás kifizetés mellett, és bebizonyította példán, úgy adta elő, mintha a számlával kifizetett összeg egy nettó összeg lenne, és még arra külön terhek nehezednének. Aki számlát nyújt be, az tudja, hogy nem így van. Egyébként a kérdésében föltett megállapítások sem valósak. Arról van szó, hogy az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet a költségvetési szerv alapfelad atainak az ellátására - hangsúlyozom, az alapfeladatainak az ellátására - valóban megtiltja ezt, illetve két feltételhez köti. Ahhoz a feltételhez köti, hogy csak jogszabályban meghatározott esetekben lehetséges ez, illetve ahhoz a feltételhez köti, hogy e gy felügyeleti szerv által elfogadott szabályzat alapján legyen ez működőképes. Ezt a szabályzatot kell elkészíteni április 30áig. Tehát az, hogy megszűnt ez a lehetőség, így nem igaz - ez az egyik. A másik: azt gondolom, abban közösen kell gondolkodnunk, hogy egy olyan egységes rendszert kell kialakítani az országban, amikor az adott intézmények, állami költségvetési szervek költségei, személyi juttatásai egyértelműen mérhetők: ugyanazt a feladatot mennyiért látja el az egyik költségvetési intézmény, és m ennyiért látja el a másik költségvetési intézmény. A jelenleg működő rendszerben, amely nagyon keszekusza és követhetetlen, szükség volt egy olyan szabályozásra, amelyben egyértelműen meghatározható, hogy melyek a személyi költségek egy adott intézménynél. Többek között erre az intézkedésre ezért volt szükség. Az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetéssel kapcsolatban pedig azért nem jogos a kérdés fölvetése, mert itt alapvetően külső és éppen vállalkozói szerződéssel működő (Az elnök a csengő megkocogt atásával jelzi az idő leteltét.) magánszemélyekről van szó, azt pedig a munka törvénykönyve írja elő, hogy mikor szükséges ez az egyeztetés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Balsay István (Fidesz) - a közl ekedési és vízügyi miniszterhez - "Vásárhelyiterv" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Balsay István, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a közlekedési és vízügyi miniszternek: "Vásárhelyiterv" címmel. A képviselő urat illet i a szó. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Másfél századdal ezelőtt Széchenyi István fogalmazta meg a Tisza szabályozásának szükségességét. Ezt kívánta meg a polgárosodás, a biztonságos élet és a gazdagodás igé nye. Ennek az álomnak a kidolgozását, konkrét lépéseit, melyek máig meghatározzák a tiszai árvízi védelmet, Vásárhelyi Pál tette meg, akit ezért a kormány a most készülő árvízvédelmi terv névadójának is választott. Nem véletlenül kell éppen most felülvizsg álni, illetve továbbfejleszteni a tiszai árvízvédelmi rendszert. Az utóbbi évek árvizei óriási anyagi károkat okoztak, ezzel a térség gazdasági fejlődését lassították, ami természetszerűleg az egész országnak komoly veszteséget jelentett. Az újjáépítés, a kártalanítás, a kiesett mezőgazdasági termelés súlyos milliárdokkal rövidített meg bennünket. A hosszú esőzések hatására 1998 novemberében óriási árhullám vonult le a Tiszán. A kormány rendkívüli vészhelyzetet rendelt el, több település térségében válságos helyzet alakult ki, de a gátak akkor még mindenhol kitartottak.
