Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Páva Zoltán (MSZP) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "Kapnak-e kompenzálást azok a fűtőerőművek, illetve hőszolgáltató cégek, amelyeknél a rendkívüli időjárásra hivatkozva a MOL Rt. tüzelőanyag-cserét rendelt el?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
229 Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Komlói Fűtőerőmű Kft. mint az önkormányzat szá zszázalékos tulajdonú cége, több mint hatezer lakás és intézmény fűtés- és melegvízszolgáltatását végzi. Az igények kielégítésére szolgáló forróvízkazánok alternatív tüzelésűek, tehát képesek fűtőolajjal és földgázzal is működni. A társaság a biztonságos ellátás érdekében kezdettől fogva arra törekedett, hogy két lábon állva a város távhőellátását bármikor, bármilyen tüzelőanyaggal ki tudja elégíteni. A cég óránként négyezer köbméter földgázbázison biztosítja a fogyasztók hőellátását. A Magyar Energia Hiva tal és a MOL Rt. a gázszolgáltatók útján 2002. január 14től a hosszú ideje tartó rendkívüli időjárásra hivatkozva az alternatív fogyasztói körben teljes tüzelőanyagcserét rendelt el. Az előzetes tájékoztatás szerint e korlátozás időtartama minimum 4045 nap, de az időjárás függvényében akár március végéig is eltarthatott volna. Azzal együtt, hogy a múlt hét végén ezt feloldották, ez az intézkedés társaságunkat rendkívül nehéz helyzetbe hozta. A fűtőolaj felhasználása több mint 50 százalékos többletköltség et okozott a cégnek, ami ilyen rövid időszakra is 9 millió forintos veszteséget jelentett. Tekintettel arra, hogy önkormányzati tulajdonban az országban összesen öt ilyen fűtőerőmű van, többek között Szombathelyen és Győrött, kérdezem az államtitkár úrtól, nem kívánnake intézkedést tenni arra, hogy valamilyen formában kompenzálják ezen önkormányzati cégek veszteségeit. Ugyanis a tüzelőanyagcsere elrendelése során az elrendelő nem tett különbséget az ipari üzemek és távhőszolgáltatók között, így az ipari ü zemek olcsóbban vásárolhatnak földgázt, ezért náluk a fűtőolaj és a gázár közötti különbség és az ebből adódó veszteség is sokkal kisebb. Ezenkívül az ipari üzemek felhasználása nem korlátozódik a fűtési időszakra, így a tervezhető korlátozási időtartam mi atti gázfelhasználás csökkenése sokkal kisebb arányt képvisel gázfelhasználásukban. A fentiekből is látható, hogy ez a gázkorlátozás a távhőszolgáltatókat halmozottan hátrányos helyzetbe hozta. A korlátozó intézkedéseknek a háztartási fogyasztók érdekét ke llene szolgálni, ezzel szemben a távfűtőműveken keresztül ellátott fogyasztókkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) fizettetik meg a többletköltséget, hisz az önkormányzatoknak nincs erre tartalékuk. Tisztelt Államtitkár Úr! A kia lakult helyzet egyedisége miatt (Az elnök ismét csenget.) kérem a többi önkormányzat polgármestere nevében is, hogy a tüzelőanyagcsere kapcsán keletkezett veszteséget a kormány valamilyen formában kompenzálja. Köszönöm szépen; elnézést, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Glattfelder Béla államtitkár úr válaszol. GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! Körülbelül olyan hathét éve van érvényben (Dr. Hankó Faragó Miklós: Hatályban! Különbség!) az a rendelkezés, amelyik az egyedüli gázértékesítőnek, a MOL Rt.nek lehetővé teszi, hogy szükség esetén olyan módon korlátozza egyes gázfogyasztók gázvételezését, mint ahogy az most tört ént. Az idézett jogszabály az állam számára semmilyen beavatkozási lehetőséget nem biztosít. Ez egy magánjogi megállapodás, amelyik létrejön a gázvételező és a gázt eladó MOL között, ami feltehetőleg a vevő számára előnyös, hiszen ezek a cégek, amelyek vál lalják, hogy szükség esetén egy másik alternatív energiahordozóra állnak át, olcsóbban kapják a gázt a MOLtól. Ez a szerződés bármikor felmondható, tehát lehet kérni ennek a módosítását; feltételezem, hogy erre a MOL is hajlandó. Ebben az esetben persze m agasabb gázárat kell fizetni, vagyis ez nyilvánvalóan ugyan nagyobb biztonságot jelent, az ilyen esetek előfordulását kikerülhetővé teszi, de akkor a gáz ára növekedni fog. Mivel a korábbi jogszabály semmifajta lehetőséget nem teremt állami beavatkozásra, még csak igazából tájékozódni sem tudunk ezekben a kérdésekben, merthogy magánjogi szerződésekről van