Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Bauer Tamás (SZDSZ) - a külügyminiszterhez - "Megbánta-e, hogy a szomszédokkal való egyeztetés nélkül, az európai normákat figyelmen kívül hagyva fogadtatták el a státustörvényt?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
222 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Márciusban, a státustörvény előkészítésének idején interpellációban kérdeztem öntől, hogy mit szólnak a szomszédok a státustörvényhez. Kérdeztem, hogy kikértéke az érintett szomszéd országo k kormányainak, valamint az Európai Unió illetékeseinek véleményét. Az államtitkár úr április 17én azzal válaszolt: "A státustörvény semmiféle nemzetközi jogi kötelezettséget nem ró Magyarországra, tehát jogi értelemben Magyarország kizárólagos belügye, h ogy Magyarország területén bárki számára milyen kedvezményeket nyújt." És tovább: "Egyébiránt azt kérdezte, hogy mi kértünke véleményt őtőlük. Ilyet mi nem tettünk, mert ez, hangsúlyozom, már a jog területe lett volna." Martonyi János miniszter úr tavaly április 19én a státustörvény előterjesztésekor azt állította: "A törvényjavaslat minden szempontból összhangban van a nemzetközi jog előírásaival." A törvényt azután megvizsgálta az Európa Tanács úgynevezett velencei bizottsága, és bizony megállapította, hogy a törvény több ponton ellentétes az európai normákkal. A bizottság jelentéséből az is nyilvánvaló, hogy a státustörvény elfogadtatásának módja is ellentétes a normákkal: "olyan területeken, amelyeket nem szabályoznak szerződések vagy nemzetközi jogszo kások, nélkülözhetetlen annak az államnak a kifejezett egyetértése, amelynek polgáraira az anyaország intézkedései vonatkoznak". Az Európai Unió országjelentése éppen a velencei bizottság jelentésére hivatkozva állapította meg, hogy "egyes rendelkezései sz emlátomást ellentétesek a kisebbségvédelem érvényes európai normáival". Ez megerősítette a román és szlovák kormányt a magyar státustörvény elutasításában. Az önök által irányított magyar külpolitika példátlan kudarcot vallott. Államtitkár úr, kérdéseim a következők: 1. Komolyan gondoltae a Külügyminisztérium áprilisban, hogy a státustörvény összhangban van a nemzetközi joggal? 2. A velencei bizottság és az uniós országjelentés ismeretében nem tartjae hibának, hogy meg sem kíséreltek egyeztetni a státustö rvény tartalmáról annak elfogadtatása előtt a szomszéd országok kormányaival? 3. Nem gondoljae, hogy a törvény elfogadása előtt jobb megállapodást lehetett volna kötni Romániával és Szlovákiával, mint utólag? (16.10) 4. Elfogadhatónak tartjae, hogy egy h atályban levő törvénnyel különböző pontokon ellentétes megállapodásokat köt a kormány ugyanabban a kérdésben egyes szomszédos országokkal? 5. Felelősnek tartjae a magyar kormányt és ezen belül a Külügyminisztériumot azért, hogy feszültté vált a magyar kis ebbség és a többség viszonya, romlott a magyar kisebbség helyzete Romániában és Szlovákiában? Köszönöm. Várom válaszát. (Taps az MSZP- és az SZDSZfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Németh Zsolt államtitkár úr válaszol. Megado m a szót. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem ér váratlanul bennünket az SZDSZ szisztematikus támadássorozata a státustörvénnyel szemben. Az MSZP támadása váratlanabbul ért bennü nket. (Moraj az MSZP soraiból.) Ez a támadás az önök részéről számunkra egy pozitív visszaigazolás, hogy jó úton járunk. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Szükségünk van rá, köszönjük, és kérjük, hogy a jövőben is folytassák ebbéli tevékenységüket. Nem tu dom, hogy a szabad demokratáknak föltűnte, hogy nem a magyar kormánnyal vitatkoznak kizárólag és elsősorban, hanem az egész Kárpátmedencei magyarsággal. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Így vitatkoznak az összes parlamenti párttal - az MSZPvel is vitatkoznak. Elnézést, hogy az MSZPre hivatkozom, de tudtommal az MSZP támogatja a státustörvényt, a
