Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Bejelentés interpelláció visszavonásáról - Dr. Vojnik Mária (MSZP) - a egészségügyi miniszterhez - "Felelősségteljes munkáért méltó bért" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BENYHE ISTVÁN egészségügyi minisztériumi államtitkár:
202 magasabb képzettségű, idősebb munkavállalók terhére oldották meg. Ennek az a következménye, hogy 2002ben az egészségügyi kö zalkalmazottak közel 65 százalékának lesz a bére egyenlő a minimálbérrel. 2002ben az érvényben lévő közalkalmazotti bértábla elképesztő feszültségeket teremtve összeomlott. Bár ismereteim szerint igen sok egészségügyi szakdolgozó küldte el a miniszter úrn ak a fizetési jegyzékét, álljon itt négy adat. (14.50) Rezidensi státusból kikerült, szakvizsga előtti orvos illetményalapja 53 106 forint; friss szakvizsgás kolléga illetményalapja 62 ezer forint; az intenzív betegellátásban 22 éve dolgozó csoportvezető főorvos besorolási bére 79 378 forint, szakmai kiegészítője 15 ezer forint; az intenzívbetegellátásban húsz éve kiválóan dolgozó intenzívterápiás szakasszisztens szakmai kiegészítéssel 58 800 forintot keres. Mindegy tehát, hogy az áldozatos munkát hány éve, milyen színvonalon, milyen képzettséggel végzi az egészségügyi dolgozó, az önök szemében, úgy tűnik, az ő munkája nem éri el a minimálbér kétszeresét sem. Lehetne másként, lehetne úgy, ahogy a közalkalmazotti bértábla eredeti funkciója sz erint volt, hogy elismeri a közalkalmazott felkészültségét, a köz szolgálatában eltöltött időt, és akkor a húsz éve dolgozó intenzíves szakápoló a négyszeresét keresné a minimális illetménynek. Ez esetben a bére 100 ezer forint lenne. Így sem lennének az e gészségügyi dolgozók túlfizetve, hiszen 2001 októberében a bruttó hazai átlagkereset 106 153 forint volt. Tisztelt Miniszter Úr! Az ágazatban dolgozók a köz szolgái, azért tanulnak és dolgoznak, hogy a rájuk bízott betegeken segítsenek, nem bérrabszolgák é s nem félkatonák. Ugye, ön sem gondolja másképp? A két hónappal ezelőtt feltett kérdésemre miniszter úr azt válaszolta, hogy nem kezdeményezi az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének módosítását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret l ejártát.) Mit tesz tehát ön azért, hogy az egészségbiztosítás kasszájába bekerüljön az a többlet, ami törvényes kereteket teremt az egészségügyi dolgozók méltó béremelésére? Várom a választ. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : K öszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselő asszony interpellációjára Benyhe István politikai államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. BENYHE ISTVÁN egészségügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az egész ségügy helyzetét általánosan érintő problémáról van szó. Meg kell állapítanunk, hogy akkor, amikor a polgári kormány átvette a kormányrudat az MSZPSZDSZkormánytól, leltárt készítettünk, és megállapítottuk, hogy az egészségügyben mintegy 35 százalékos net tó forráskivonás történt, amit a polgári kormánynak kellett volna helyrehoznia. Elmondhatjuk, hogy erőfeszítéseink következtében 2001re ezt a hátrányt ledolgoztuk, és tulajdonképpen jelentős mértékben többletforrások jelentek meg az egészségügy területén. Meg kell jegyeznem, hogy a bérarányokat tekintve sok igazság van abban (Általános zaj. - Az elnök csenget.) , amit a képviselő asszony elmondott. De az is hozzátartozik, hogy ebben az országban a minimálbért az elmúlt évtizedben megalázóan alacsonyan tarto tták, és érvényesült az a régi pártállami tradíció, hogy az állam csak úgy tesz, mintha fizetne. Mindenki nagyon jól tudta azt, hogy a minimálbérből nem lehetett megélni. Ezért amikor át kellett gondolnunk az egész ország bérviszonyainak meghatározását - k ülönös tekintettel az egészségügyre , akkor ezt szem előtt kellett tartanunk. Ugyanis olyan béreket kellett megállapítanunk, amiből meg lehet élni, hiszen elmúlt azoknak a lehetőségeknek a döntő része, aminek következtében a polgárok a munkahelyükön kívül tudták megkeresni a jövedelmüket.
