Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
160 azzal kell foglalkoznunk, hogy Magyarországon az atomenergia hazai alkalmazásának milyen biztonsági szempontjai vannak. Köszönöm szé pen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását, és megadom a szót ismételten kétperces időkeretben Takács Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Nem akarok Balczó képviselőtá rsammal vitatkozni, de ha megnézi a jelentést, a hazai energiaigényesség a 102. oldalon nagyszerűen benne van. És ha ez benne van, akkor a jelentésről beszélünk. Az energiaigényesség egy lényeges elem. Nem mondtam azt, hogy nincs szükség atomerőművekre, de azt mondom, ha az energiaigényességgel nem bánunk megfelelően, akkor nem leszünk versenyképesek. Ha nem leszünk versenyképesek, megnézhetjük magunkat az Európai Unióban! Ez közgazdasági tény, és közgazdasági tényekkel vitatkozni viszont abszolút lehetetle n dolog. Szóval, vegyük már figyelembe azt, említettem már, hogy Japán milyen nagyszerűen reagált arra a korszakváltásra, amikor bekövetkezett az olajárrobbanás, magyarul pozitív hatása volt az olajárrobbanásnak a technológiai fejlődésre. Gyakorlatilag arr ól van szó, hogy tulajdonképpen igaza van annak a japán közgazdásznak, aki azt mondja, hogy ha Japán tüsszent egyet, Ausztrália tüdőgyulladást kap, mert annyira hihetetlen mértékben fejlesztette Japán a technológiáját, hogy fütyült az árrobbanásra. Köszön öm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásra következik Balczó Zoltán képviselő úr, a MIÉP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ország gyűlés! Köszönöm a szót. Valóban a rendes hozzászólásomat szeretném elmondani. Azért egy rövid megjegyzés: nincs 102. oldal ebben az anyagban, mert jelenleg a J/4930. számú beszámolót tárgyaljuk. Feltételezem, hogy képviselőtársam a Magyar Energia Hivatal ide nem került beszámolóját említi. Egyébként nyilván tágabb összefüggésben minden mindennel összefügg, az energia az energiával meg különösen. Viszont a jelenleg napirenden lévő beszámolóról azt kell elmondjam, hogy egy igen hasznos dokumentum, mert egy á tfogó értékelést nyújt az atomenergia alkalmazásának legfontosabb kérdéséről, a biztonságról. Az Országos Atomenergia Hivatal felügyeleti hatáskörébe tartozó létesítmények közül természetesen a Paksi Atomerőmű a meghatározó, amely a villamosenergiatermelé s 40 százalékát adja. Az erőmű szerepe a közeljövőben megítélésünk szerint felértékelődik. 2003ban az elfogadott törvény szerint liberalizáció következik be. Meg kívánom jegyezni, hogy e törvény megalkotásánál a fő szempont egy 2004es, kedvező feltételű, közeli európai uniós csatlakozás volt, ami ma igencsak megkérdőjelezendő. Mindenesetre arra kell számítanunk, hogy ez a liberalizáció bekövetkezik. Ekkor a villamos közszolgáltatás alapját, a lakossági energiaellátás megfelelő árszínvonalának biztosítását csak és kizárólag az állami tulajdonban lévő és maradó, kis önköltséggel működő Paksi Atomerőmű tudja biztosítani. A másik szempont, ami a felértékelődést és a biztonsági követelményeket kiemeli, a tervezett és napirenden lévő élettartamhosszabbítás és a teljesítménynövelés. Meg kell említeni, hogy erre vannak példák. Finnországban hasonló típusú atomerőműblokkoknál ezek sikeresen megtörténtek. E célok teljesülése szempontjából alapvető az a független nemzetközi vizsgálat, amely kimondja, hogy a Paksi Ato merőmű biztonsága nem marad el a vele egykorú nyugati erőművekétől. Ebben nagy szerepe volt az 1996os áron 60 milliárdos összeggel elindított biztonságnövelő programnak, a
